Látod ez itt a baj, hogy nagy dózisnak hívják és csak a súlyos COVID-19 betegség alatt adják.
Megint a Merkely által is jegyzett konszenzus tanulmányra hivatkozom, amiben le van írva az adagolás, a gyógyszertana és az anyagcseréje is. Azok alapján ez már valami, de nagyon kevés, a D vitamin raktárakat nem telítik az biztos.
Az eddigi kutatások alapján minél magasabb a szint, annál jobb. A fiziológiás 25(OH)D-vitamin-koncentráció felső határa, amelynél sem hypercalcaemia, sem hypercalciuria nem alakul ki, 225 nmol/l (90 ng/ml), a biztosan toxikus koncentráció 900 nmol/l (360 ng/ml)
Van képlet is, a mért érték és az elérendő szint alapján. Napi 50.000 NE adható, amit érdemes is adni két ok miatt is.
1. Akár 3 napba is beletelik, amíg aktív hormonná válik, így minél előbb kell adni, nem megvárva a súlyos állapotot. Illetve nem szájon át kellene adni, hanem infúzióban, amivel meggyorsítható a folyamat.
2. Egy veszélyeztetettnek (pl. túlsúlyos) 10.000 NE csak 1-2 nmol/l -rel emeli a szintjét. Tehát az 50.000 NE csak 5-10 nmol/l-rel. Egy normál embernek 10-20 -szal, egy serdülőnek akár 20-40-nel is. Szóval egy veszélyeztetettnél 3 héten át adott napi 50.000 NE sem viszi fel toxikus szintig, és annyi idő kellhet, amíg a biztonságos 130-150 nmol/l fölé viszi.
Mennyire lehetetlen túladagolni? Lásd, ezt írják:
A D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, legtöbbször ipari balesetben fordul elő. A hypercalcaemia, a D-hyper
vitaminosis szindróma elsősorban a kalcitriollal történő kezeléseknél fordul elő. A prodrugként viselkedő D-vita
min bevitele esetében működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásának kivédésére alakultak ki a szervezetben. A bőrben a képződés csak eleinte arányos az elnyelt UV-B sugárzás mennyiségével, majd a képződés sebessége platószerűen ellapul. A vesében található 24-hidroxiláz működése a D-vitamin-túlkínálattal arányosan fokozódik, hatástalan vegyületet létrehozva. Végül a 25-hidroxilált forma specifikus aktivitása a D-vitamin-receptoron csak százada az 1,25(OH) 2 D 3 aktivitásának [27], viszont a belőle aktív D-hormont képző 1-alfa-hidroxiláz működését a D-hormon mennyiségétől függő szabályozómechaniz musok szigorú kontroll alatt tartják. Így D-hormon csak az aktuális szükségleteknek megfelelő mértékben képződik a bevitt D-vitaminból.
Szóval az orvosoknak is ésszel kellene az adagolást meghatározni, illetve alapvető lenne, hogy mérik és nyilvántartják. Mennyivel került be, naponta mennyit kapott, mennyire emelkedett a szint.