( zgroska | 2021. 07. 13., k – 17:27 )

Benned semmi szkepticizmus nincs ilyenkor?

Elég idős vagyok ahhoz, megalapozott, kiforrott világnézetem legyen, nem kell másokét kölcsönvennem. Sokat dolgoztam rajta.

Én csak használója vagyok a bitcoinnak, mással foglalkozok. Viszont építek rá, és valós szükségleteket elégítenek majd ki a fejlesztéseim. Ezért is próbálom időnként felvenni a harcot a fakenews-al.

Nagyvonalakban:

,,Mi a közös az antikvitásokban, az időben és az aranyban? Mind drágák, az eredeti költségük vagy a történelmi gyökereik miatt és meglehetősen nehéz hamisítani ezt az értéket. Van némi nehézség a ,,hamisíthatatlan költségesség” számítógépes implementációját illetően, de ha ezt sikerül megoldani, akkor megvan a digitális arany.” – Szabo [3]

,,A nemesfémek és gyűjtemények páratlan ritkaságok az előállításuk költségessége miatt. Egykoron ez adta a pénz értékét, amely többnyire megbízható harmadik féltől függetlenül létezett. (..).. de online nem tudunk fizetni nemesfémekkel. Igen szép lenne, ha létezne olyan protokoll, amelynek segítségével minimális harmadik személytől való függés mellett lehetne ,,hamisíthatatlan értéket” létrehozni. Majd ezeket biztonságosan tudnánk tárolni, mozgatni elemezni. Ez maga a digitális arany.” – Szabo [4]

A bitcoin ,,meghamisíthatatlan költségességgel” bír, mivel sok elektromos áramra van szükség az előállításához. A bitcoin előállítását nem lehet csak úgy meghamisítani. Itt érdemes megjegyezni, hogy ebben eltérést mutat a fiat pénzekhez és az altcoinokhoz képest is, amelyeknek nincs véges darabszámban meghatározott mennyisége, nem proof-of-work mechanizmus szerint működnek, alacsony hashrate-tel bírnak esetleg emberek vagy cégek egy kis csoportja könnyedén befolyásolhatja az előállított mennyiséget.

Ez a "meghamisíthatatlan költségesség” az amelyik értékkel ruházza fel a "kibányászott" digitális aranyat. Hasonlóan az USA haderejében megnyilvánuló "meghamisíthatatlan költségesség” tart mindenkit vissza attól, hogy megpróbálja kirabolni Fort Knox aranybunkerérét.

A Visa és a bitcoin tranzakciók értéket közvetítenek.

Már a közvetítés tartalmában is jelentős a különbség.

   A Visa tranzakcióknak csak két szereplője van, 1 küldő : 1 fogadó.

   A bitcoin tranzakciók jellemzően több küldő : több fogadó

Például: egyetlen csatorna az LN hálózaton akár 250 TPS-re is képes. Ennek lezárása 1 tranzakciót jelent a bitcoin blokkláncon.

Ezért egy Visa és egy bitcoin tranzakció összehasonlítása egy az egyben nem korrekt. Erre a csúsztatás túl enyhe szó. Ezért már a fakenews értéket is helyesbíteni kellene pár nagyságrenddel.

A legfontosabb különbség, hogy a Visa tranzakció csak értékcsere, nem jön benne létre érték, fiat valuta.

A bitcoin ,,meghamisíthatatlan költségessége”  igényel sok elektromos áramot, nem a blokklánc nyilvántartása, amit a teljes csomópontok végeznek. A bányászgépek nem futtatnak teljes csomópontot, hanem azok pooljábol olvassák ki a feldolgozásra váró tranzakciókat.

Ezért összemosni az érték létrehozását az érték cserével az dúrva csúsztatás, finoman fogalmazva.

Az értékcserét nyilvántartó teljes csomópontok fogyasztása felel meg egy Trabant 1/3 teljesítményen történő üzemeltetésével!

Ez hasonlítható össze a Visa mint fizetési rendszer fogyasztásával tranzakciókra bontás nélkül.