> Ettől függetlenül a levegőből kivonós technológiában egyelőre nem hiszek. ... A kis egységteljesítményű motorok (mint amilyenek a gépjárműmotorok is) hatásfoka miatt kétségesnek tartom, hogy ez lesz a jövő energiahordozója.
Gondold meg, hogy a Szaharában szinte folyamatos a benapozottság, és ingyen van a hely. Tehát az sem baj, ha a rendszer teljes hatásfoka kicsi, mert éppenséggel pont az energia ára a legkevesebb a képletben. Azért nem telepítenek ott napelemeket, mert az áram szállítása nem megoldott. Azonban üzemanyag szintetizáló rendszereket akár lehetne oda is telepíteni, mivel az üzemanyag szállítást már most is megoldjuk hasonló távolságból.
Persze lehet, hogy kamuk ezek a számok, jó volna látni a valódiakat. De elvben nem látom akadályát, hogy ez az egész működhetne, nincsen semmi hasonló szűk keresztmetszete, mint amilyen az elektromos rendszereknek több is van. Gondold el, hogy a mostani akku csúcstechnológia teljesítményét kb 3-5-szörözni kellene ahhoz, hogy az átlagos dízel vagy benzines autók kényelmét adja. Oké, ha ezt elérnénk, akkor talán nem is kellene tovább fejlődni, mert ez elég volna és kész. De egy olyan technológiában kellene 3-5-szörös fejlődés, ami aktív fejlesztés alatt áll évtizedek óta!
Ellenben a benzin szintetizálás módszereibe nem fektettek még ennyi fejlesztést bele. Tehát várhatóan sokkal nagyobb tere van a fejlődésnek. És ha belegondolsz a szintetizáló gépet nem kell a járműbe építeni, hanem fixen kell telepíteni. És elvben nincs szükség anyagok betöltésére sem a működéséhez, mivel a kimenetet a levegőből és a vízből állítja elő. Tehát a költség csakis a gép gyártásából és az üzemben tartásából adódik. Ha a gép gondozásmentes élettartamát kellően meg lehet növelni, akkor az sem baj, ha a hatásfok rossz (lásd Szahara-béli üzemeltetés), akkor is nyereséges lesz hosszú távon.
Végül pedig az elektromos autózásnak a második problémája az, hogy a gerinchálózati tárolás is megoldatlan, a CO2 semleges források pedig nem szabályozhatóak (atomot lassú beindítani és leállítnai, a megújulók pedig akkor termelnek, amikor olyan az idő), tároló kapacitás nélkül nem lehet csak azokkal megoldani az elektromos hálózat üzemeltetését. A tároló kapacitás kiépítése a szükséges léptékben pedig nagysgárendileg lehetetlennek tűnik. Akkumulátorral teljesen lehetetlen a nagyságrend elérése, mindenféle gravitációs alapú tárolókat terveznek, de ezek hihetetlen költségűek és tájkép romboló hatásúak volnának, és még úgy is viszonylag keveset tudnának tárolni.
A kémiai alapú tárolás a gerinchálózaton is megoldást jelenthetne, mert a rendszer ára _csak a töltő/szintetizáló teljesítménnyel_ skálázódik, a tárolási kapacitással nem (oké, a tartályoknak is van költsége, de messze kisebb, mint az akksiknak). A leadott teljesítmény költsége pedig a mostani hőerőművekéhez hasonlatos volna.
Nekem sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kémiai üzemanyag szintetizálását kizárólag politikai okokból nem favorizálják, mivel egyszer el lett mondva az embereknek, hogy "az olaj rossz, értem?", és ezután fura lenne kőolaj származékokat előállítani mesterségesen. Műszakilag logikus, de egy politikus nem bírná ezt felfogni.
Szerk.: Nézd meg ezt a cikket a témában:
Ezt írja: "Ez komolyan megkérdőjelezi a mesterséges üzemanyagok versenyképességét, akkor meg különösen, ha az energia nem megújuló forrásból származik. Hiszen akkor ismételten ott tartanánk, ahonnan elindultunk, vagyis csak jelentős mennyiségű szén-dioxid termelése árán sikerült előállítani üzemanyagot."
Tehát az újságíró sem fogja fel, vagy legalábbis nem gondol bele, hogy éppen hogy ez az a rendszer, ami _valóban_ karbonsemlegesen működtethető, mivel teljesen mindegy, hogy mikor indul el és áll le a szintetizálás akár napos vagy hetes leállások is tolerálhatóak rossz idő esetén (feltéve, hogy a rendszer elindítása és leállítása rövid idő alatt megoldott), tehát éppen hogy ideálisan használhatók a megújuló energiaforrások.
Szerk folyt: Ez is benne van a cikkben: "Ezzel együtt végeztek megtérülési számításokat is. A legutóbbiak szerint, ha beindulna a nagyüzemi gyártás, annak mértékétől függően 1 és 1 euró 40 cent, azaz körülbelül 360 és 550 forint között lenne a szén-dioxid semleges, szintetikus üzemanyag literenkénti termelői ára. Ez így nem is hangzik annyira ijesztően, ám ha erre rápakolnák ugyanazokat az adókat, amelyekkel ma sújtják a folyékony üzemanyagokat, akkor legkevesebb 800 és 1000 forint közötti összeget kellene letenni egyetlen literért. Ilyen áron aligha hihető, hogy bárki rohanna megvenni."
Ha belegondolsz az elektromos autózás felára egy sima benzineshez képest ebben a nagyságrendben van, tehát konkrétan _már most_ van aki ilyen felárat fizet azért, hogy CO2 semleges kilométereket futhasson. Ami ráadásul annyira nem is CO2 mentes, mint ez lenne, mivel az akksi gyártás és újrafeldolgozás nincs beleszámolva, illetve a töltés sem garantáltan CO2 mentes árammal történik, hanem azzal ami épp jön a kábelen. Egy ilyen mesterséges üzemanyag azonban akár garantált CO2 semleges címkét is kaphatna, mert valóban nem használna CO2 alapú áramot a rendszer a szintetizáláshoz.