1. Ha valamit valakinek vagy valaminek a nevében csinálnak, akkor az az egy biztos, hogy nem ő csinálta. Attól még lehet az jó vagy rossz cselekedet, tudhatott róla ő vagy nem, de nem ő csinálta.
2. Ismerem a "létezik-e a matematika" c. filozófiai vitát, csak elmondtam a véleményem az ügyben.
3. A "kubai paradoxon"-ra rákerestem. Ilyeneket olvastam (molnarcsaba.wordpress.com):
a betegségek megelőzésére helyezik a fő hangsúlyt, nem csupán a már kialakult kórok gyógyítására, olvasható a The Huffington Postban. Oltóprogramokkal végletesen visszaszorították a vakcinával megelőzhető betegségek előfordulását, a magas vérnyomás (így a szív- és érrendszeri betegségek által veszélyeztetett emberek) kiszűrése pedig náluk a leghatékonyabb a világon.
meg
Az orvosok (akik egyébként magasan a kubai átlag felett keresnek)
Erre gondolsz? Mert amit itt olvastam, az bizony a nyugati orvostudomány példaszerű alkalmazása, némi apró szépséghibával:
Az egészségügyi rendszer tehát hatékonyan működik, ugyanakkor, szocializmus lévén, nincs helye benne az egyénieskedésnek. Nincs választható biztosító, szabad orvosválasztás, a betegjogokat sem hangsúlyozzák túl.
meg azzal, hogy alapvetően elég sok az orvos, mert
viszonylag szabadon utazhatnak külföldre, vásárolhatnak autót, élelmiszert is többet kapnak másoknál, és a küldetés végén könnyebben juthatnak lakáshoz.
Tehát a helyi, alapvetően szar körülményekhez képest megbecsülik az orvosokat.
4. Az evolúcióelmélet nem áltudomány, képes jelenségeket megjósolni, amik aztán a kísérletekkel egybevágnak. Az sem lepne meg, ha ezek között lenne kvalitatív is, pl. hogy ismerve egy adott élőlény élethosszát, a véletlen mutációk számát, pl. meg lehet saccolni, hogy mennyi idő alatt képes alkalmazkodni egy új körülményhez (pl. hogy a célomnak nem megfelelő növények magját jövőre nem vetem el).
A humán tudományok kérdésébe nem mennék bele, angolul arra nem a "science" szót használják. De mindenképpen egy egész társadalom az komplexebb rendszer, nem várhatod el, hogy a megértése ugyanott tartson, mint a hidrogénatomé. A természettudomány története is megfigyelt tények gyűjtésével kezdődik, és pl. a csillagászatban sem csak az a kísérlet, ha meg tudom ismételni, hanem ha további megfigyeléseket tudok végezni, olyanokat, amik eredményét nem használtam fel az elmélet megalkotásához. Ez is falszifikálhatóság.
5. A DDT uncsi. Igen, aki kitalálta, valószínűleg jó ötletnek találta, az akkor szükséges kis adagban, és arra, amire eredetileg használták (kis mennyiségben, kis területen, betegséget terjesztő rovarok irtása) valószínűleg az is volt. Nagy területen egyre növekvő mennyiséget szétszórni nem volt az, de erről már nem kérdezték meg. Ez a legtöbb rovarirtószerre igaz, hogy eredetileg jó ötlet, és amikor ellenállóvá válnak a rovarok (oppá, evolúció!), addigra ki kellene fejleszteni. De a tudományos álláspontot csak akkor szokás megkérdezni, amikor a cégek az olcsóbb megoldásból már kifogytak (addig növelték a mennyiséget, amíg elő nem jöttek a káros mellékhatások). Ugyanakkor, amennyien vagyunk, és amilyen életszínvonalat megszoktunk, azt nem lehet a kémia alkalmazása nélkül fenntartani.
Az általad felsorolt dolgokról: a lobotómia kitalálása nem volt tudományos. Kb. egy baleset leírása adta az ötletet (hallomás, nem egyre finomodó tudományos elméletek, kísérletek. etc.). A mindenfélébe beletett rádium (pont rúzsról nem olvastam, de vízről, krémről, stb. igen) a tudományos vélemény ellenére volt (még nem volt ismert a sugárzás hatása, csak 1-2 nagy dózis okozta sugárbetegség leírása - az alapján a kor kutatói úgy gondolták, hogy a kis dózis valószínűleg árt, de még nem tudni mennyire). Sőt, azt elmondani, hogy nincs tudományos alapja, Marie Curie olyan fontosnak tartotta, hogy ismeretterjesztő cikkeket írt róla. Hogy miért csinálták a gyártó cégek ennek ellenére? Nem volt tilos, és volt rá vevő. A Contergan-nál is leírhatnám, hogy a tudományos módszert szigorúan alkalmazva nem szabadott volna széles körben terheseknek beadni (nem volt semmiféle előzetes ismeret, hogy jó lesz-e, de akkor még nem volt olyan régi egyáltalán a gyógyszerek törvényi szabályozása, nem írta elő, hogy tudományos módszerekkel kelljen vizsgálni a terhesség alatti hatásokat külön).
Ezzel nem azt mondom, hogy a tudományos módszerrel ne lehetne tévedni (sőt, része, hogy az elméletet újabb mérések alapján finomítani kell). Csak ezzel a módszerrel lehet eredményeket elérni, ami más módszer még nem bizonyított.
6. Nem tudom megmondani, hogy mi a legutóbbi nagy találmány, ami befolyásolja az emeriséget. Talán az mRNS-alapú védőoltás, de lehet, hogy van újabb.
Amúgy a fejlődés sokkal inkább inkrementális (sok, kis lépésben javul valami), mint ugrásszerű. Csak az elmúlt 20 évben hatalmasat változtak az orvosi képalkotó berendezések, egyre kisebb sugárdózis árán egyre részletesebben belelátnak a páciensbe. Vagy fel lehetne emlegetni a különböző érsebészeti eljárásokat (sztentek, coiling).
7. Nem olcsóbb és gyorsabb megoldás javasoltam, hanem olcsóbb és gyorsabb kísérletet. Ha több, lehetséges kutatási irány közül kell választani, amik egyformán valószínűek, akkor nem rossz döntési szempont, hogy melyiket olcsóbb kipróbálni. Arról már írtam egy kicsit, hogy az, hogy mi az igazság, szerintem független tőlünk, de az, hogy azt milyen sorrendben fedezzük fel, emberi, és nem vitattam, hogy ezt a pénz befolyásolja.
8. A tudomány "irányításáról": az MTA nem irányít. Az akadémiai a tagok megválasztásával, ha úgy tetszik, nyilvántartja, hogy egy-egy területen kik értek el jelentős eredményeket, hoztak létre tudományos iskolát. Emellett van egy "vizsgahely" szerepe, az MTA doktora cím odaítélésekor meg kell vizsgálnia, hogy valaki a tudományt magas szinten műveli-e. Hogy ki irányítja akkor a tudományt? Amit irányítani lehet (ami nem a tőlünk független igazság) az a kutatók témaválasztása, azaz, hogy milyen témákra alkalmazzuk a tudományos módszert. Ezt leginkább a finanszírozó irányítja: a magáncégek (ekkor gyakran az, hogy mi az a probléma, aminek a megoldásával valaki pénzt akar keresni), adományozók, de legfőképpen az állami tudományfinanszírozó, MO-on az NKFIH, Amerikában az NSF. Ahol jól működik, ott általában az is kevéssé irányít, inkább azt nézik, hogy hol van valami érdekes a láthatáron. Az eredmények hasznosítása a cégek által finanszírozott kutatásokat kivéve általában függetlenül történik, valaki olvas egy tudományos eredményt, és azt egy fejlesztésben felhasználja.
9. A holizmusról még egyszer: polihisztorok azért nincsenek, mert ahhoz, hogy újat csinálj, ismerni kell, hogy mit csináltak már meg. Ahhoz, hogy hatékony legyél, tudni kell, hogy hogyan. Ez ma már több annál, amit egy ember egy élet alatt el tud olvasni és meg tud érteni.