Ha megveszik a drága sz@rt, akkor az, aki drágán állít elő sz@rt egy tapodtat sem fog előrébb lépni, egy fikarcnyit sem fog fejleszteni, hiszen úgyis megveszik a termékét, ez a gond.
Ha megveszik az olcsó szart, akkor az, aki olcsón állít elő szart egy tapodtat sem fog előrébb lépni, egy fikarcnyit sem fog fejleszteni, hiszen úgyis megveszik a termékét, ez a gond.
Pláne, hogy a reklámok mindent elsöprő psizchológiai nyomást gyakorolnak a vásárlóközönségre, azt erőltetve, hogy mindig mindenből a legolcsóbbat, legakciósabbat kell megvenni, lehetőleg a reklámozott multinál.
Pláne, hogy az olcsó szart előállító élelmiszermultik általában mindig azon vannak, hogyan tudnák még jobban elspúrkodni a költségeket, még olcsóbban gyártani. Így fordul elő, hogy már nem találsz háztartási kekszet, amiben ne lenne tízezer kilométerről idepöfögtetett, erdőirtásbuzi pálmaolaj, aminek egész ökoszisztémák kipusztulását köszönhetjük, miközben te meg ezt a multibuzi csőlátásoddal fejlesztésnek™ nevezed. Nem, ez nem fejlesztés. Ez kizsákmányolás és felelősségkizárás. Indonézia elég messsze van ahhoz, hogy ne is vegyük számításba a pusztítást, amibe az olcsó szar olcsósága kerül.
Mindeközben az olcsó szarok egyre drágább szarok lesznek, általában jóval előbb, minthogy ezt a reálbérek lekövetnék, hiszen inflációs áremelésre is szükség™ van™.
hiszen adott körben egyedüli szolgáltató, ergo ha tetszik, ha nem, nála kell vásárolni.
Aha, és mi van azokkal a régiókkal, ahol (bizonyára nagy örömödre) a Tesco/Aldi/Lidl/Spar valamelyike dömpingárakkal tönkretette a kisboltokat és aztán már csak ő létezik, mint alternatíva™. Persze, ott nyilván lesz ugyanúgy verseny™, hiszen egy igazi™, tökéletes™, istenadta™ multi, még önmagával is versenyez. :)