( pink | 2021. 03. 10., sze – 11:47 )

Az említett példáid életszerűtlenek. Egyrészt a padló a falakra is sugároz, a szobának márpedig falai is vannak és ezek közelebb vannak a plafonnál.
Másrészt a plafonról általában magasabb a hőtranszport kifelé, így nyilván nem lesz melegebb.
Sarkítasz, ferdítesz folyton, mert Te valójában ezt a vergődést élvezed, nem a probléma érdekel. Veled ellentétben én ezt nem élvezem annyira, pusztán megpróbálom leírni azt a kevés dolgot, amit a témáról tudok. Hátha valakinek hasznos. De az ilyen trollok miatt egyre inkább elbaszott időnek érzem ezt.

A konvekció kialakulásával kapcsolatban sajnos nem olyan egyszerű szemléletes példákat hozni, mert nagyon összetett a dinamikája. Sok múlik a geometrián és a körülményeken. Egy időben ANSYS Fluid-ban szimuláltam alkatrészek hűlését. Ami közös pont a legtöbb esetben, hogy kicsi deltaT esetében legfeljebb LÓFASZ áramlás alakul ki, ami LÓFASZ hőt fog csak elszállítani.

A padlófűtés egy nagy felületű, kis intenzitású radiant heater. Akkor tudna (túlnyomórészt) konvekcióssá válni, ha nem 35...40 fokos víz keringene benne, hanem legalább 60...70. De még ilyenkor is nagyban függenek a kialakuló áramlások a bent lévő tereptárgyaktól illetve a falaktól.

Valóban vannak technikák, amivel a padlófűtésnél megpróbálnak lokális pici konvekciókat létrehozni. Pl. a csövezés besűrítésével a falak mellett. De így is csak az összes hő kisebbik részét szállítja konvekció. (Itt számít, hogy horizontális gradiens is létrejön padló fölött, illetve a falak mellett mind a hővezetés a levegő felé, mind a hősugárzás a falakra erősebb.)
Nem annyira egyszerű és letisztult a dinamikája, mint elképzeled.