Szélsőségekben gondolkodsz. De talán tovább mélyítve a gondolatsort megérted.
Innen nézve nálad van a romantikus álmok szélsősége, amikor 1945 előtt minden szép volt.
Valóban voltak olyan birodalmak, amik felélték a területek erőforrásait. Ez egy idő után elkezdett egyensúlyba kerülni, hiszen akik kipusztították maguk alól a megélhetést, azok általában ki is haltak. Te is egy kihalt civilizációt hoztál fel példának. Most is sivatag van a helyén.
Tehát akkor voltak régen is olyan dolgok, hogy felélték az erőforrásokat?
De sok helyen tartotta magát ez a régi beállt rend a világban. Pl. a középkorban nálunk sem volt szabad mindent megtenni a természettel. Első körben itthon is a folyók normális kezelése lett megtiltva. Majd szabályoztuk is a folyókat. Majd az erdők normális kezelése szűnt meg. Bár még 1945 előtt is az emberek igyekeztek megőrizni/gyarapítani a humuszt a talajban.
Lófaszt volt megtiltva, eszköz nem volt rá. A középkorban voltak például a hazai legnagyobb erdőírtások. Egyszerűen az a helyzet, hogy primitív eszközökkel csak primitív rablógazdálkodást lehetett folytatni és mint írtam, az emberek nem voltak létszámfölényben a természettel szemben.
Ez elég ritka eset lehetett, amikor pl. valaki buta volt és túl közel rakta a budit a kútjához, vagy valaki pl. rossz indulatból belesz*rt a másik kútjába stb.
Ja, ritka, persze, azért voltak kiterjedt járványok, pláne, amikor a kolera is megérkezett.