"Mielőtt valaki felhördülne, hogy „az ő cégük, azt tesznek, amit akarnak”, érdemes tisztázni, hogy ezt még a piacpártiak sem így gondolják. A monopóliumokról Milton Friedmannak is igen rossz véleménye volt, Kapitalizmus és szabadságában úgy írta le őket, mint az egyik fő tényezőt, amely akadályozni tudja a javak önkéntes cseréjét (vagyis a szabad piac alapját). „A csereüzlet igazán akkor önkéntes, ha körülbelül azonos alternatívák léteznek. A monopólium az alternatívák hiányát feltételezi, és így korlátozza a csereüzlet gyakorlati szabadságát.” Friedman ugyan különbséget tett az állam és a magáncégek által gyakorolt monopóliumok között (nyilván az utóbbit nevezve „kisebb rossznak”), de nem sok félreérteni való van soraiban: „Ha a (...) monopólium olyan szolgáltatást érint (...) amely alapvető, és ha a monopólium erős, akkor még a magáncég monopóliumának rövid távú hatásai sem elviselhetők, és még a közszabályozás vagy közös tulajdonlás (!) is kisebb rossznak számít”.
A szabadpiac egyik fő szószólója szerint tehát ha „alapvető” a szolgáltatás, akkor még a közös tulajdonlás is jobb (kevésbé rossz), mint egy privátcég monopóliuma. Hát, ha még nem is monopóliumról, hanem kartellesedésről, ráadásul politikai alapú kartellesedésről beszélhetünk – nagy, sőt gigatőkések összefogásáról demokratikusan választott politikusok teljes elhallgatására? A kartellek feldarabolása az amerikai tradíció szerves része, számos korábbi példa és törvény mellett tavaly decemberi hír, hogy a Facebook feldarabolását célozza több mint 45 amerikai szövetségi tagállam."