Külö9n voltak a fiúknak és lányoknak. [...] És mégse lett senki antiszociális.
A megoldás a látszólagos dilemmára az, amivel kezdted a kommented: az emberek nem az iskolában töltötték az idejük nagy részét. Régen voltak helyette olyan opciók az ismerkedésre, amik manapság cringe-nek számítanak. Most viszont, ha a gyerek reggel nyolctól délután négyig/kettőig nyomja a sulit, utána tanulás, házi, különöra, fasztudja, akkor egyszerűen nem lesznek meg ezek a képességei, mert nem lesz lehetősége gyakorolni őket.
Sőt, épp manapság van minden tele azzal hogy szingliség, meg incelek, meg satöbbi, hogy az emberek nem tudnak ismerkedni, udvarolni pláne nem, nem értenek hozzá, és különben is, kiveszett az életünkből a romantika.
Az incel probléma gyökere más, de ebbe ne is menjünk bele szerintem, mert nem releváns és túl messzire vezet. Imho egyébként annak is az a megoldása, hogy fejlesztjük a szociális készségeket.
Egyszerűen nem valók az azonos korú fiúkkal egy társaságba és vice versa.
Ezt nem érzem problémának, az iskola típusától függően 3.5-8 év különbség is lehet a fiúk is lányok között.
Szocializálódni simán lehetne az iskola után is.
Dehát ugye mégsem, mert a gyerek akkor lesz boldog és sikeres, ha szakbarbárt nevelünk belőlük elit iskolával, és minden nap végtelen különórával, úgyhogy szocializációra marad az esti fogmosás és az elalvás közti idő, jellemzően Instagramon és TikTokon.