( hajbazer | 2020. 12. 21., h – 15:07 )

Ugyanis a kiosztható frekvenciatartomány kifejezetten véges méretű, és kifejezetten fontos az, hogy lehetőség szerint minél több információt lehessen átvinni minél kisebb sávszélességet elfoglalva.

Magyarul: multiéknak drága™ a frekvencia, és az nem™ jó™, mert így eggyel kevesebb buborék lesz befektetőék jakuzzijában. A józan ész helyett inkább a profitérdekek témaköre az, amiben keresgélni érdemes.

Az analóg TV-adás ebből a szempontból botrányosan pazarló megoldás volt

Az, hogy mennyire pazarló, nem azon múlik, hogy mennyi információt tud átvinni adott sávszélességen. Azon múlik, hogy a célját mennyire tudja teljesíteni és mennyi energiafelhasználással (környezetszennyezéssel). A DVB-T sokkal több adatot képes átvinni, mégis jóval nagyobb pazarlás volt bevezetni, mintha maradtunk volna az analógál. Kidobatott analóg tévék, néhány évente kidobatott eszközök, javíthatatlan digitális tévék, 5 évente cserélt eszközök. Természetesen minden 6000 km-ről idepöfögtetve. Fejlődésnek fejlődés, de semmiképpen nem fenntartható úgy, ahogy kivitelezték.

Szolgáltatója válogatja, nem kapcsolódik az Analóg -> DVB-T átállás témájához.

Végeredményben pedig kapcsolódik, ha holnaptól nem tudok nézni egy csatornát a digitális átállás miatt. Persze, tudjuk, egyéni™ szocproblem™, user™ error™, meg mindenki™ hülye™ a tech-multikon kívül.

saccold meg, a műsorok mekkora része készül 4:3-on

Olyan képaránnyal készülnek a műsorok, amilyenre az ipar áterőltette. Korábban a tévéműsorok kifejezetten 4:3 képaránnyal készültek. Sokáig még a digitális átállás után is. A készülékek egyre szélesebb körű lecserélése miatt álltak át 16:9-re a műsorszórók is. Ami amúgy önmagában is igazolja a készülékkidobatás tényét.

Ahol van analóg lehetőség, és az üf. nem kéri, ott nincs STB.

Volt ez így 7 évvel ezelőtt. Most már a régi nem analóg TV-khez is kell kérni, sőt a HEVC miatt a 4 éves digitális tévékhez is. Látom, jól takar a szemellenződ.

Ha megnézed, hogy mekkora adatmennyiség/sávszélesség kell a különböző kodekek esetén a músorfolyam adott minőségű továbbításához, akkor majd rájössz, hogy ez miért kell, miért jó.

Rájöttem, hogy miért jó. Ez viszont önmagában nem indokolja az eszközök néhány évenkénti kidobatását-újragyártását-újrapöfögtetését. Máskülönben, tessék olyan eszközöket gyártani, amik egy firmware-frissítéssel képesek új kodekkel dekódolni. Nem áll semmiből belerakni egy lecsupaszított GPU-t vagy FPGA-szerű alrendszert, amire aztán elég portolni a kodeket. Ja, hogy drágább? Nem lenne az, ha multiékkal a set-top-box-ok idepöfögtetése utáni környezetikár-mentesítési költséget is megfizetettetnék. De akkor sem, ha csak Európában gyárthatnák a kütyüjeiket, nyugat-európai bérrel fizetett munkavállalókkal.

ilyet jellemzően IPTV-n láttam, DVB-C esetén nem, pedig ez utóbbiból ránézésre is gagyi eszközökhöz is volt szerencsém.

Örülök, hogy ilyen szerencsés vagy. Ettől még a probléma létezik. A gagyi eszközöket pedig szeretik a szolgáltatók, mivel relatíve olcsók és ugye ki akarna a legtöbbet spórolni (a minőségen, az ügyfelein, mindenen), ha nem a milliárdos nagyvállalat.