( vl | 2020. 12. 20., v – 20:31 )

előre (f)elkészített chroot amibe azonnal bejelentkezhetsz vagy mindig összeállítod amikor éppen kell

Hát ugye ha szeretném tudni továbbfejleszteni a rendszeremet (értsd: az adott .tbz2 halmazból telepített gépeket updatelni per package), akkor azt a chroot környezetet, amiben ő fordult, igencsak praktikus megtartani. És ezt is szoktam vele csinálni. Plusz snapshotolva megvan pár régebbi állapot is, ha vissza kell állni, mert zsákutcába jut a frissítés (pl. glibc-t nem lehet downgradelni, ha utána valami nem fordul az új glibc-vel, akkor ugye vagy megvárod féllábon ugrálva, míg megfixálják, vagy visszamész egy olyan állapotra, amikor még nem volt a glibc upgradelve).

Készíttetsz rendszeresen stage3(4)-at az aktuálisról, vagy akkor készül amikor épp használni akarod? Ilyesmikre gondoltam. 

Nem, ilyesmivel egyáltalán nem szórakozok. Az adott chrootból a hozzátartozó, eredeti stage3 lesz az, amivel egy új telepítés indul, amibe rögtön belemegy az aktuális portage tree + .tbz2 halmaz. Az aktuális stage3 is lehetne, csak ugye akkor kéne arra ügyelni, hogy semmiből ne legyen nálam régebbi - ami sokszor nem teljesül, mert jó pár package frissítése nálam kézzel van kimaszkolva (pl. python, php, boost).

Ja, még egy dolog, amikor teljes újrafordítás van: profilváltás. Én most őszig húztam a 17.0->17.1 váltást, ami igazából egy reinstall mindenképpen.