Az egész legelején, tavaly télen még viszonylag kevés információ volt a vírusról és a tényleges veszélyességéről. Kívülről nagyjából Kína reakcióját lehetett látni, és abból, amilyen kemény kézzel intézkedtek sokkal súlyosabb betegségre lehetett következtetni, mint ami végül ténylegesen lett.
Szerintem az első itthoni osztrák lezárásokat is inkább az Olaszországban és Spanyolországban kialakult helyzet provokálta ki. Ekkor már nem az látszott a fő problémának, hogy túl magas a halandóság, hanem hogy túl sok megbetegedett ember igényel kórházi ellátást, közülük is sokan mesterséges lélegeztetést, és ha hagyták volna szabadon terjedni, valószínűleg itt is az egészségügy túlterhelődése lett volna az eredmény.
Az első körben szerzett tapasztalatok alapján így másodszorra már kicsit bátrabb a kormány, jobban el merik engedni a megbetegedéseket, mert látszik, hogy közel sem olyan súlyos a helyzet, mint először gondolták.
Én annak ellenére, hogy egyébként asztmás vagyok is úgy gondolom, hogy könnyen átvészelném ezt is. Az influenzát is rámragasztják melóban 2-3 évente, abból is hamar fel szoktam gyógyulni. Nem félek. Ennek ellenére belátom, hogy az egészségügy működőképességének fenntartása nekem is érdekem, mert lehet épp bármi más problémám, nekem vagy közeli hozzátartozómnak. Mint most.