Nézd, vedd észre kérlek hogy TE voltál az aki belém kötöttél, nem én kötöttem tebeléd!
Ráadásul még igazad se volt, mert ha nekem nem hiszel nézz már utána légy oly kedves hogy a "Ja nye ponyimaju sto vi gavaritye" egy tökéletesen helyes orosz mondat, és tényleg azt jelenti hogy "nem értem amit mondasz". Na most ezesetben pedig a "sto" ebben a kontextusban azt jelenti hogy "amit". Ha azt jelenti akkor mutatónévmás. (megjegyzem, nemcsak hogy mutatónévmás de még tárgyesetben is van). Ezt figyelembe véve a viccben mondott orosz szöveg általam nyújtott értelmezése tökéletesen korrekt. Nem zárom ki, hogy létezhet más értelmezése is, de ettől még az enyém (is) korrekt. És ehhez NEM kell még oroszul tudni se, szinte semennyire se, csak ezt az egyetlen mondatot tudni oroszul... Annyi pedig talán sokak fejében megragadt az iskolai tanulmányaik idejéből.
De nem is ez az érdekes az egészben, hanem hogy te nem elégedtél meg azzal hogy itt megállj, hanem már a postod legelejét is úgy vezetted fel, hogy én szerinted még magyarul se tudnék... Miért, TE talán jobban tudsz magyarul mint én az író?! Ember, nekem születésemtől fogva a magyar az anyanyelvem (mint vélhetőleg neked is), de veled ellentétben én szorgalmasan gyakoroltam is az alkalmazását félszáznál is több regény megírása közben! Te hányat írtál?!
Most persze jöhetsz azzal hogy szerinted azok a regények nem ütnek meg ilyen vagy olyan művészi mércét, hogy neked nem tetszenek stb (bár megtippelem, lehet hogy egyiket se olvastad...), de MÉG HA ez igaz is volna, akkor is tény marad a tény hogy ezeket megírtam, azaz közben gyakoroltam jó sokat a (magyar) nyelvet!
Amennyiben tehát kettőnk nyelvtudását összehasonlítjuk, csakis én kerülhetek ki belőle győztesen. Holtbiztos hogy egy rakás olyan (főleg régies) szófordulatot ismerek amiről te az életedben soha nem hallottál még!
Legjobb esetben is csak olyan területen tudnál megfogni engem, hogy valami rém ritkán szükséges helyesírási szabályt nem ismerek (vagy sokkal valószínűbb hogy ismerem ugyan de tudatosan mellőzöm mert nem értek egyet vele...), jóeséllyel ez is olyan szabály ami az én iskoláskoromban másképp volt még de azóta az okostojások megváltoztatták én azonban nem frissítettem az ismereteimet. Vagy igen, de a régi szabályzás jobban tetszik... Ilyesmire megvan az esély, igen, épp csak ennek semmi köze a NYELV ismeretéhez, a nyelv ugyanis nem azonos az írott formájával, pláne nem annak a helyesírásával!
Te meg itt jössz azzal hogy én, az ÍRÓ nem tudom a saját anyanyelvemet... Elég pökhendi állítás tőled... Továbbá, ezen állításodra még csak példát se hoztál.
Még ha csak az angol illetve orosz nyelvet említetted volna, hitelesebb lett volna a támadásod ellenem. Így azonban tényleg nevetséges.
De figyelj csak. Én nem szeretek veszekedni. Nem köthetnénk békét, mondd? Nem mintha félnék tőled. De nem szeretem a trollkodást, de a végtelen, sehova se vezető vitákat se. Én biztos nem fogok ellened támadni, ha te se teszed ezt ellenem, mindjárt barátságosabb lenne a fórum. Nem tudom miért vagyok ellenszenves a számodra, nem emlékszem rá hogy valaha is bántottalak volna, elsőként biztosan nem. Mi lenne ha ahhoz tartanád magadat te is hogy nem kötsz belém ELSŐKÉNT?! Ez olyan könnyű! S akkor mert én se kötök beléd elsőként, mindjárt minden szebb volna! Élni és élni hagyni, tudod, milyen nemes is ez az elv!
Egyáltalán, én nem értem miért van az hogy az internetes kommunikáció mindenkiből a legrosszabb énjét hozza ki, a trollt, a bunkót, a vadállatot. Miért van az hogy ilyen fórumokon oly végtelenül könnyű ellenségeket szerezni, de barátokat lehetetlen, vagy legalábbis milliószor nehezebb?!
Ez mindenesetre semmiképp se válik az emberi faj díszére...