Kissé elkanyarodtunk, tán tegyük tisztába ezt a néhány fogalomzavart. ;)
Villamos csatlakozásokról lévén szó, a csavarokat egy idő után meg kell húzogatni - valami liyesmiből indultunk ki.
Nincs szó rugós csatlakozóról, mert abban nincs csavar, azaz nem lehet utólag meghúzni.
A csavaros kötések esetén rugalmas alakváltozásról beszélünk. (Ez a szakítódiagramon a maradandó alakváltozás előtti rész.)
- Ha a szükségesnél kisebb erővel húzod meg, akkor kilazulhat.
- Ha a szükségesnél nagyobb erővel húzod meg, akkor elérheti a maradandó alakváltozást és kilazulhat.
- Ha megfelelő erővel húzod meg, akkor rugalmasan alakváltozik és nem kell húzogatni.
A kilazulást okozhatja hőtágulás és/vagy dinamikus hatás.
Ide tartozik a csokiban levő lemezke is, amit a nyírás (sodrott vezetékek) és a szorító erő egyenletes eloszlása miatt alkalmaznak (a megfolyás ellen). No, meg az érintkező felületet is növeli. Hasonló az a szerkezet is, amit alu sodratokra szerelnek. (légvezeték)
A hidegfolyás a fentiekkel szemben maradandó alakváltozás. Az a fő előnye, hogy megfolyáskor a hegesztéshez hasonló minőségű kötés alakul ki - legalább a vezeték(-ek) egy részénél. Ilyenek pl.
- A 7 huzalos késes technológiák: AMP MTA .100, az RJ45 csatlakozó 7 eres vezetékkel, szalagkábel (pl. IDE csatlakozó), stb. Ezeknél a 7 huzalból legalább 5 megfolyik és fémes kötést hoz létre.
- Sajtolt kötések: érvéghüvely, csősaru, stb.
Ezeknél nincsen csavar.
Persze van az általad linkelt plug-in csatlakozó is. Ezeknél nem a villanyszerelő fakezére bízzák a szorító erő kialakítását, hanem rugóra.
Hiszek a TMK-ban, de nem hinném, hogy a villanyszerelő egy munka elvégzése után adott idővel visszatérne húzogatni. :-D