Ahhoz is intelligencia kell, hogy valaki megválogassa a kommunikációs eszközeit, figyelembe véve a hallgatóságot. Pl. egy csapat culágernek nem kezdek el fennhangon Pitagorasz-tételről beszélni, amikor csak annyit akarok, hogy adják a kezembe a téglát, mert egy derékszögű falat akarok rakni.
Szemmel láthatóan "jól sikerült" a nagy terv! Az előadó, a hallgatóközönség rémülten állt, a biztonságiak meg csak azért nem ütötték le, mert ott volt a tévé.
Ezzel nem előmozdítja az ügyet, hanem pont, hogy az ellenkezőjét éri el. A Greta Thunberg és hasonló akciók után lassan az a kép kezd kibontakozni, hogy ütődöttek és szindrómások tolják az egészet.
Valójában, kívülállóként engem szórakoztat a két oldal erőlködése, tőlem folytathatják tovább.
--
trey @ gépház