( zeller | 2019. 09. 10., k – 13:21 )

Az a 4GW _beépített_ kapacitás az arra lesz talán elég (csúcsteljesítménye tájékán), hogy nappal valamennyire csökkentse az import/gáz/egyéb forrásból fedezendő igényt - ezek azok a termelőkapacitások, amikkel _együtt_ alkalmasak az energiafogyasztás részleges kielégítésére, azaz ilyen forrásra is szükség van a nap/szél megoldások mellett - a többi, napszaktól fügegtlenül meglévő igényt meg szépen rá lehet terhelni az atomerőműre. Ha napenergia komplementer-kapacitása széndioxid-kibocsátással jár, az nem jó, de még mindig jobb, mint amit a németek csináltak, hogy mindent a nap+szél plusz kompelmenterként szenes/lignites erőművekre "építették át" a villamosenergia-ellátást.

Az energiahatékonyság/fogyasztás csökkentése szép lózung, csak ezeken a területeken pont nem a villamosenergia terén lehet jelentős megtérüléssel/CO2 csökkentéssel járó fejlesztéseket csinálni, hanem a fűtés- illetve egyéb hőtermelés terén - persze a hőszigetelés a nyári klimatizálási igényt is csökkenti valamivel, úgyhogy a nyári csúcsban a villamosenergia fogyasztásban is látható eredményt tud hozni - egyik oldalról.
A másik oldala, és ez már kifejezetten villamosenergia témájú, a közlekeéds, ipar, illetve szolgáltatások elektromosenergia igénye, ami bizony napközben is jó lenne, ha inkább nőne, mint csökkenne - úgy, hogy a növekedés részben a robbanómotoros hajtások kiváltásának, részben pedig az ipari termelés növekedésének lenne a következménye.

A németeknél, de máshol is 12-16 éves élettartammal számolnak a szélerőművek lapátjainál, úgyhogy a "szinte ingyen" az nagyjából ilyen időszakonként minimum a beruházási költség felét-harmadát egyben rá kell költeni az erőműre - plusz az időközben szükséges karbantartások is, mert az sincs ingyen. Úgyhogy az "ingyen fognak termelni" nagyon messze áll a valóságtól.