( pacm4n | 2019. 09. 03., k – 19:51 )

Navalnij eseteiről pont hallottam. :/

Amúgy szerintem kevered a rendszerkritikát és a politikusok kritikáját. Kínának viszont köze sincs a KNDK-hoz rendszert tekintve, az Economist 2019-es eredménye szerint Oroszország keményebb diktatúra, mint Kína.
A kínai társadalmat és a népre gyakorolt hatásait a rezsimnek tény, hogy nem ismerem, azért közöltem másnak az elmondását. A pontrendszerre sem tudok mit mondani, de logikusnak tűnik, hogy például az ujgurok, tibetiek, és egyéb "bomlasztó elemek" a célpontjai, mert Kína pont nem egy "butadiktatúra".
Ami a gazdaságot illeti, én ezzel foglalkozom, és még a jobboldali, liberális/konzervatív közgazdászok sem próbálnak belekötni fejlődésébe, szóval némileg ferdítettél.
Nagyon jól be lehet fogni az emberek száját olyan tényekkel, mint pl. hogy 40 év alatt egy agrár országból modern ipari nagyhatalom lett, az embereket az életszínvonaluk jobban érdekli. Tény hogy ez nem mindenkit ért hasonlóképpen, vannak máig erősen leszakadt régiók, ami nem is csoda, mert egy kontinensnyi méretű ország. Ugyanígy Európában is kiugró különbségek vannak, de még Magyarországon belül is. Viszont van egy elvitathatlan erősségük: az átfogó, központilag menedzselt fejlesztési stratégia. Példa erre a most már majdnem 30 ezer kilométert kitevő gyorsvasúti hálózatuk, amit csak egy évtizede kezdtek el. Ez nemcsak bekapcsolja a fejletlenebb régiókat, így erősítve a társadalmi mobilitást, de mivel saját know-how már a sínpálya és a gördülőállomány is, egyben kimagasló állami iparpolitikát is képvisel. Emellett még ott van a kizárólag állami bankrendszer, mesterségesen gyenge árfolyam, tőkekontroll, megszorítások helyett anticiklikus keresletélénkítés is.
Btw a GDP önmagában egy nem túl sokat mondó makromutató, egy egyszerű példával szemléltetve:
Joci és Béla megy az utcán, az egyikőjük felajánlja a másiknak, hogy ad 1000 USD-t, ha felpofozhatja. A másik elfogadja, azzal a feltétellel, hogy ő is megteheti ugyanezt, és szintén ad 1000 USD-t. Végül egyikőjüknek sem lett több pénze, viszont termeltek 2000 USD GDP-t.
A GDP-t egyébként magasabb körökben is több kritika éri.
Viszont a Világbank adatai szerint az egy főre jutó kínai GDP 1990 óta megtízszereződött, addig a magyar még csak meg sem duplázódott. A Világbank szerintem nem propagandaműhely. Ez pedig nem olyan külső erőforrásokra építő modell, mint a magyar, ahol sokan nem is érzékelik a csodás makromutatókat, hanem ez ~700 millió embert húzott ki a szegénységből. Ugyanígy Magyarországgal ellentétben "A Párt" nem egy top down monolit, hanem valódi vitákban ütköznek az üzleti, a politikai, a katonai érdekcsoportokat képviselő politikusok. Ez nagyjából feltétele is minden "sikeres/okos/fenntartható diktatúrának", hasonlóan van Szingapúrban is.