Érdekes, hogy most jött ez föl, mert a nagyfiam két hét múlva kezdi a sorkatonaságot a finn hadseregben. Nagyon érdekes látni már most a különbséget akár a hadsereg részéről a fiatalokhoz, akár a fiatalok részéről a sereghez. Ezt hasonlítgatom saját élményeimhez.
Én nem voltam katona Magyarországon. Kellett volna, mi voltunk az utolsó széria. Az egyetem és a doktori iskola miatt kérés nélkül kaptam halasztást, a doktori után viszont jött a behívó. Az volt az utolsó év amikor menni kellett, (gimis osztálytársaim voltak) de az volt akkor a policy, hogy két gyerekkel már nem visznek el, és nekem akkor volt pár hónapos a második fiam. Az összes évfolyamtárs, kortárs pszcihológusokhoz meg orvosokhoz járt, fölbe súgva terjedtek a pletykák, hogy melyik orvos mennyi pénzért ad igazolást alkalmatlanságról. Szóval mentem a sorozásra, vittem a jegyzői igazolást, hogy van család, két gyerek, én vagyok a családfenntartó. Mondták az elején nem baj, végig kell csinálni a sorozást, orvosi vizsgálatot ott helyben. Oké. Végigmentem, mondták A kategória, jött a végén a bizottság, sorozótiszt meg vagy három felettese előtt. Sorozótiszt egy jó öt perces nagymonológot lenyomott, hogy látja mennyire pancser vagyok, hogy annak ellenére, hogy doktorim van , nem tudtam se a pszcihológia tesztet alkalmatlra megcsionálni, se megfelelő orvosi igazolást szerezni alkalmatlanságról, és hát a doktorihoz láthatólag észt nem adtak, szóval A kategória, és jutalomból a legszarabb helyre oszt be, gyalogság. Mondtam neki, hogy mindez rendben van, csak itt az igazolásom a jegyzőtől a két gyerekemről. Az a kép, ahogy a bizottság tagjainak arcára ráfagyott a gúnyos mosoly, halálom napjáig előttem lesz. Ott helyben megkaptam az eltávot, és mondták, hogy mehetek. Annyi azért volt bennük, hogy amikor kijöttem, kijött az egyik főtiszt, és elnézést kért tőlem a műsorért. Nagyon negatív élmény volt.
Hát ennyi az én élményem a Magyar Honvédségről.
Ehhez képest: amikor megkapták a gyerekek a finn állampolgárságot, a nagyfiam egyből kapott levelet, hogy ehhez sorkatonaság is jár. Tudtuk előre amúgy, a fiúk ennek tudatában adták be a kérelmet. Egy egész évig ment a fiam és a barátai között a tervezés és a sakkozás, hogy ki hova menjen, egyetem előtt, után, egyben, két részletben, fegyveres vagy polgári szolgálat, stb. Végül azt mondta, hogy egyben lenyomja az egyetem előtt, és fegyveres páncélos hadosztály. (Elég sok minden közül válogathatott, légierő és haditengerészet is volt a lehetőségek között.) Aztán küldték, hogy rendben, júliusban kezd, 3 hónap kiképzés, aztán ha sima sorkatona marad, akkor 3 hónap szolgálat, ha viszont valami specializációt csinál, akkor 6-9 hónap szolgálat. A specializációkra jelentkezni kellett, ő megcélozta a térinformatika specializációt, mert az pont az utána következő egyetemi tanulmányaiba vág. Ezzel bevállalta a 3 + 9 hónapot. Meglátjuk, hogy felveszik e.
Mindezt csak a hozáállásbeli különbségek illusztrálására írtam. Ja, amúgy itt a lányok is mehetnek katonának, de nekik nem kötelező. A fiam baráti társaságából ketten is mennek.
Végül az eredeti kérdésre reflektálva: szerintem jót fog neki tenni, kilép kicsit az itthoni védett világból (én is érettségi után költöztem el a szüleimtől), kicsit fizikailag összeszedi magát (bár napi 40 kmt bringázik a suliba a nyári szezonban), és tán kicsit más szemszögből is megnézi a világot. A többit majd elmeséli.
--
Csaba