( hajbazer | 2019. 03. 13., sze – 21:52 )

Amit állítasz, az alapvetően téves, mert azt feltételezed, hogy mindenki tud beszélni, aki tud írni. Pedig lehet, hogy dadog, vagy simán csak szociális fóbiás.

Ez ugyanaz a fajta érvelés, amikor a szélsőségesen idealista UX-designer és a webökör azért csinál színtelen-szagtalan, vonalrajzos, felismerhetetlen ikonokat és kezelőfelületet, mert vannak színvakok is a világon. Utána pedig azt a helyes színlátással rendelkezőt állítják be empátia nélküli büdös parasztnak, aki kifogásolni meri, hogy elsilányították és sterilizálták UI-t, ahol egyébként a színeknek ugyanúgy lenne a hatékonyságot növelő szerepe (például az ikonok sokkal gyorsabban felismerhetőbbek első ránézésre színösszetétel alapján és az árnyalatok segítségével is). Nem gondolom, hogy a dadogóknak és a süketnémáknak ne lenne jobb dolguk egy olyan mobilhálózaton, ahol tudnak gyorsan szövegesen is kommunikálni. Viszont azt se gondolom, hogy a beszélni tudó (egyébként elsöprő) többségnek feltétlenül szükséges a 2G-n túl bármi az alapértelmezett mobilkommunikációhoz.

képtelen vagy elismerni, hogy van másfajta teljes értékű létezés is, mint ahogy te csinálsz dolgokat

Linkeld, vagy idézd, hol állítottam be felsőbbrendűnek az én életstílusomat, illetve hol állítottam, hogy nincs másfajta értékű létezés. Egyelőre úgy vagyunk, hogy én elmondom a véleményemet, fősodratúék pedig visszakézből próbálják a földbe döngölni azt a szintű tudatosságot és mértékletességet, amit én kialakítottam az életvitelemben.

És igen, szerintem feltétlen szükségesek azok a dolgok, akiket írtál. ripsztostul, meg szelfivel együtt.

Nem, nem azok. Ezek fölösleges, passzív, inproduktív tevékenységek. Emellett az ember leépülését szolgálják. Ahogy mondjuk egy Mónika Show. Persze, nyugodtan tiszteletben tarthatod azt is. Mert arra is szükség™ van. Csakhogy, van egy apró különbség: nem lenne semmivel sem szegényebb a világ, ha nem lennének. Azzal pedig nem lehet takarózni, hogy erre van igény, pláne úgy, hogy érzelmi manipulációval vettek rá milliókat az okostelefonok megvásárlására, reklámokkal, majd tették őket függővé közösségi hálózatokkal és pszichológiai trükkök százaival.