( Som-Som | 2019. 03. 10., v – 19:43 )

> - Ez nem igaz.

Szóval vannak emberek millióira kiterjedő statisztikáid légúti betegségeket illetően, amit nem mutatnak enyhe korrelációt sem a dohányzással. Ejha!

> A lefedettségi területeken kívül élő nem mobilozók tábora viszont hiányzik a statisztikai összevetéshez.

Azt hiszem, ebben tévedsz: 1) Az 1980-as és 2000-res éveket össze lehet vetni azonos területeken, ahol a többi tényező, pl. egészségügy és légszennyezettség nem tér el számottevően. Erre vannak adatok. 2) Össze lehet vetni azonos területen a rádiós kütyüket használókat, beleértve a testközelben lévő Bluetooth, wifi eszközöket és routereket, és a kütyükön kevésbé lógókat. Főleg ahol több 10 méter választ el a szomszéd wifijétől. Persze nem könnyű, mert a testmozgás mennyisége sokkal jobban befolyásolja az egészséget, pl. a kábeltévé előtt punnyadók valószínűleg kevésbé egészségesek, mint a Bluetooth lépésszámlálóval szaladgálók. De talán sejted, hogy az 5G-nél mennyivel veszélyesebb a kanapé.

> A logikus érvek

Ezek kérdések, de valóban mutatnak egy irányba. A válaszok nagyjából "igen"-ek, de nem értem, hogy ez miért lenne baj. Egyrészt a nagyfrekvenciás jeleket nem próbálják meg a falakon átpréselni, mert nem érdemes. Oda a régebbi technológiákból felszabaduló spektrumok használhatóak. Meg az otthoni Wifidet sem kobozzák el. A nagyobb frekvencia ráadásul több adat átvitelére képes, tehát bár valóban nagyobb energiájú, ugyanahhoz az adatmennyiséghez viszont (időben) kevesebb sugárzás is elég. Az 5G önmagában nem okoz többletterhelést. A többlet adat valóban probléma lehet, de mintha már 2x említettem volna a hullámformázást és a kicsi cellákból eredő kicsi interferencia miatti kevesebb jelet, ami azért sokat ellensúlyoz ebből.

Ami a szabadban töltött időt meg a nagy frekvenciákat illeti, egy kis plusz infó: https://cbnl.com/sites/all/files/userfiles/files/A%20quick%20guide%20to…