Régen én is szórakoztam hobbi szinten ASM optimalizációval. Eleinte korábbi progikat (Basic, Pascal, C) írtam újra ASM-ben, aztán olvastam további optimalizációkról (pl. kettővel való szorzás helyett bitléptetés balra, ami megvan egy órajelciklusból és hasonlók), a DOS-os időkben táblázatom is volt ezekről. Aztán lehetett élvezkedni, hogy milyen gyors a kód, meg csak párszáz bájtos .com lett az egész, tiszta demo scene feeling volt. Nagyon menő is voltál vele, mikor még minden DOS alatt futott, meg 386-486-P1-es gépek voltak, meg cél volt, hogy .sys driver TRS része csak kevés KB memóriát foglaljon, hogy ne foglaljon feleslegesen sokat a 640-1024 KB alatti tartományból, mert az kellett sok mindennek. Ma már ilyen modern, sok absztrakció réteges OS-ek, meg 64 bites, sok magos, sok gigahertzes procik, meg sok giga RAM, SSD korában a kutyát nem érdekli, meg ezeknek az optimalizációknak egy részét a fordítók is megcsinálják ma már. Meg idő sincs ASM-ben optimalizálgatni, millió soros megaprojektek vannak, sokan dolgoznak be, egy-egy commit is van sokezer sor, meg kell legyen péntekig, eleve emberhiányban tolják, nyomni kell, hogy kijöjjön a heti verzió, örülnek ha működik határidőre, nem rohad le az egész segfaulttal, meg alap tesztelésre jut idő, meg még kiadást kell leforgatni, meg lemezképeket csinálni minden platformra, validálni, persze hogy nem állnak le hajbinak x86-ra optimalizálgatni, hogy az ő régi prociján is villám mód menjen. Azt is ingyen. Meg akkor ennyi erővel akkor optimalizálják ARM-re, Androidra is. A nagy lóbránert. Ha marad idő, akkor inkább azt fordítsák tesztelésre, bugmentesítésre, az százszor hasznosabb, mint az optimalizáció.
No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP