Nev:
Ugy tudom, a japanok is a keleti sorrendet hasznaljak a neveknel alapbol. Viszont nyugati kornyezetben (vagy nyugaton nepszeru temaban, pl. baseball jatekosok eseten) az egyszeruseg kedveert automatikusan megcserelik a nevuket (pl. Jakab Gipsz-kent mutatkoznak be).
Cim:
Koreaban normalis cimzest hasznalnak, viszont Japan es Kina sajat rendszert hasznal. Kinaiul amikor latsz egy krixkrax cimet, akkor nem tunik fel, de ott nem rendes utcaneveket latsz, hanem leirjak, hogy valami ismertebb helyrol hogy kell odajutni ("az ujsagosnal fordulj balra"). Ez persze addig jo, amig meg nem szunik az ujsagos..
A japan ennel is elvetemultebb. Ok is nevezetes csomopontokhoz viszonyitanak (ez eddig jo, altalaban a metromegallo/allomas neve is ez). Utana viszont nagyobb teruletekre van osztva (nem tudod merre menj, amig meg nem talaltad), es a vegen a hazszamozas meg kb. epitesi sorrendben van. Persze a gyakori foldrengesek miatt van, hogy egy par haz osszedol, szoval lehet, hogy negy ugyanakkor epult, egyforma haz a 4, 11, 12, 13 szamokat kapja (mert a 4-est le kellett bontani). Kerdeztem egy helyitol, hogy van-e valami trukkje, de o is meg szokta nezni a terkepet a telefonjan.
Ha mar a terkep szoba kerult: Japan normalis ilyen szempontbol. Koreabol par eve meg nem volt szabad terkepet kivinni (katonai okokbol), halalbuntetes jart erte. Ezert nem volt sokaig a google mapsen utcanev. A kinai meg trukkosebb: csak olyan terkepet kaphatsz, es hozhatsz nyilvanossagra, amit a cenzura hivatal valamilyen transzformacioval eltolt. Ezert van az, hogy ha betoltod GMapsen a muhold+utca nezetet Peking belvarosarol, akkor ossze-vissza vannak rajta a vonalak (a muholdkep nincs modositva, GPS koordinataknal a valos helyre ugrik).
Ja, elvileg a vietnami nyelv is hasonlit a koreaira (ezt egy vietnami mondta). Ezek szerint ok is nyelvrokonok lennenek? Nem ertettem semmit sem belole, de ha annyira tavoli, mint a finn, akkor nem csoda.
Datumnal egyebkent tetszik a kinai rendszer, mindig odairjak, hogy melyik az ev, honap, nap. Persze kinaiul, de ez akkor is eleg egyertelmu, ha nem beszeled a nyelvet. (a bonyolultabb jeltol az egyszeruig lesz egyre kisebb: 2018年12月09日)
A kinai irasjeleket egyebkent eleg sokan atvettek a kornyeken. Vietnamban a palotaban pl. egy csomo feliratot lathatsz, kesobb attertek latin abc-re (persze mindenfele kiegeszitesekkel). A japan iras is eredetileg az volt, szoval ha a kijarat-bejarat szavakat kinaiul mar felismered, akkor Japanban is ismeros lesz (kesobb ugye atalakitottak). Koreaban meg kitalaltak egy sajat rendszert (Sejong, itt a ficko szobra, es az elemek, amikbol felepulnek a betuk). A sajat irasrendszer azon a kornyeken annyira nem ritka (pl. khmer).
A holisztikus/analitikus meg szerintem szemelyisegfuggo inkabb, persze lehet eltero populaciokban eltero aranyu.
Szemelyisegben egyebkent szerintem kifejezetten nyugatiak vagyunk (talan a hierarchiat leszamitva, hogy kell a nepnek egy nagyvezer).
Ismeros (o volt amugy az idegenvezetonk is, amikor meglatogattuk negyen) Szoulban dolgozott par evig, o mondta, hogy a szokas az, hogy valami fejes kitalalja a forgatokonyvet minden esetre, es azt kell kovetni. Ha valami uj esemeny van, ami nincs benne, akkor lefagy.
Ehhez hasonlot Japanban is tapasztaltunk. Kyotoban a szallashoz jart bringa. Eleg sokan bicikliznek, szoval ezzel nem is volt gond. Volt vonatberletunk, bringank, ki akartuk deriteni, hogy praktikus kozlekedni (a vonattarsasag buszokat is uzemeltet, illetve a varoson belul van 3 nagyobb vasutallomas, de nem tudtuk mire viheto fel a bringa.. illetve volt par fizetos biciklitarolo, de nem ismertuk a helyi viszonyokat, hogy hol zarhato le a jarmu). Szoval kerekre pattantunk, es eltekertunk a legnagyobb vasutallomasra, ahol a turistaknak szolo informacios pultnal megkerdeztuk. A parbeszed kb. igy zajlott (angolul, egyebkent akcentus nelkul beszelt a ficko, nem hiszem, hogy gond lett volna az angoljaval). A koszones, bevezeto, stb. utan:
-Van bringank, van hozza lakatunk, lezarhatjuk-e az allomason?
Erre ad egy biciklikolcsonzos prospektust.
-Koszonjuk, de mar van bringank, lakatunk, lezarhatjuk-e az allomason?
-Jaj, az nem jo, hasznaljatok a tarolot!
-Van bringank, van vonatberletunk, felszallhatunk-e vele a vonatra?
Erre ad egy tajekoztatot a vonatokrol (ar, menetrend, stb.. bringarol szo sincs benne).
-Koszonjunk, van bringank, van berletunk, felvihetjuk-e a vonatra?
-Osszecsukhato?
-Igen.
-Akkor fel.
-A vasuttarsasag buszaira is felvihetjuk?
Kapunk tole buszmenetrendet.
-Jo, de a bringat felvihetjuk?
-Ha osszecsukhato, akkor igen.
-Ilyen berletunk van *mutat*, kell fizetni pluszban a bringaert?
-Nem.
Az egesz olyan elmeny volt, mint amikor egy telefonos ugyfelszolgalat menujeben mesz, es pontosan tudod, hogy melyik almenupontba akarsz eljutni, de az automata nem hagyja, csak ha elotte tisztesseggel vegighallgattad az osszeset. Csak itt nem automata volt elottunk, hanem biorobot.
Kesobb kiderult, hogy csak akkor vihetjuk fel, ha rahuzunk valami tokot, amit nem talaltunk a szallason. Vegul tekertunk, ami elsore jonak tunt, mert Kyoto elegge lapos, de az erdekesebb templomok pont a kornyekbeli hegyekben vannak.
--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin