Viszont érvként továbbra is felhozható a XP ellen, mivel Linuxon nincsenek ezek a megkötések.
Valóban nincsenek, de ezt én is tudom és elismertem. Viszont, SSD-n ezek nem megkötések, mivel egyáltalán nem érezni a különbséget XP és Linux között, sőt effektíve a Linux a Gtk3/Qt5 bloat miatt lassabb. LXQt-n konkrétan annyi idő alatt jön be egy párbeszédpanel (mondjuk a Vezérlőpult ottani megfelelője), mintha egy ósdi, lassú, szarrátöredezett fájlrendszerű winchesterem lenne XP-n (3-4 másodperc). HDD-n pedig az ext4 is érezhetően lassú, ha nem is olyan lassú, mint a Windows Vistától kezdve minden Windows, ami össze-vissza kaparja a winchestert, mikor rákattintasz a Start menüre (érdekes, XP-n kevésbé fordul elő ilyen).
de pl. volt olyan gép, amire nem volt hajlandó települni, elszállt telepítés közben hibával
Utána kellett volna nézni a hibának, mintsem miatta elkönyvelni szarnak az XP-t.
A Libre már rég kenterbe verte tudásban. Cserébe meg nem csak x86-ot megy, hanem x64, arm, ppc, stb. platformokon is
Az, hogy megy más architektúrákon, nem számít featurenek, sem tudásnak. Az kompatíbilitás. Ettől függetlenül, amennyiben nem i7-esekbe kényelmesedett, lusta fejlesztők írnák a LibreOfficet, úgy az gyors lenne Linuxon, Windows-on, x86-on, ppc-n és arm-on egyaránt, mivel nem saját összetákolt, bloated framework-ökben és absztrakciókban gondolkodnának, hanem minden platformra jól kioptimalizált kódrészletekben. Egyébként, ha leszámítjuk a desktop Linux-ot, tehát a nem grafikus alkalmazásokat nézzük, nagyon szépen működik ez a hozzáállás a parancssoros, ncurses-es alkalmazások terén. Egy Midnight Commander például még egy Pentium I-esen is olyan gyors, mint ha Norton Commander lenne. Pedig a Midnight Commander ezeregy architektúrán és platformon tud többet, mint a Norton Commander azon az egyen, amire kiadták (DOS). De ha arra és úgy használom, mint a Norton Commnandert, akkor nem lesz nála lassabb. És ez itt a lényeg. A LibreOffice lassabb. Minden tekintetben. A széleskörű platform-támogatás pedig nem lehet kifogás a kódbázis elbloatosítására. A LibreOffice elődje, az OpenOffice már minimum 13 éve fordul ARM-ra, PowerPC-re és meg lehet nézni egy-egy régi verziót (1.1.5, 2.4.3), mennyivel gyorsabb a Writer az újnál (mostani LibreOffice), pedig a különféle formátum-idealizmusokon kívül, lényegi feature-ökben nem tud sokkal többet. Ahogy az Office 2003 Word-jénél sem tud többet, ami már akkor is gyors volt, mikor az OpenOffice 1.1 megjelent. A szövegszerkesztés szempontjából nem feature az, hogy milyen gépen indul el. A szövegszerkesztés szempontjából az a feature, hogy tud különféle nezeteket, be tud szúrni táblázatokat, tud rajzolni dokumentumba, lehet formázni a szöveget, hasábokat, szakaszokat csinálni és minden más, amit egy szövegszerkesztőtől elvárunk.
Plus a 2003 óta egy csomó új formátum jelent meg, és hiába adtak ki 2003-hoz is ilyen kiegészítéseket és konvertereket, sokszor nem működik jól egy-egy újabb formátum megnyitása. Márpedig mindenki ez utóbbiakat használja.
Számos online és offline konverter létezik, ami ebben az esetben a segítségemre lesz. Ha az egyik nem működik, majd működik a másik. Egyelőre nincs gondom a docx formátumok megnyitásával (Microsoft hivatalos, belső konvertere), pedig elég sűrűn csinálom.
Ahogy a 4 GB címkorláttal már szembesülték
Nem szembesültem, mert 64-bites XP-n vagyok. Nem a címkorlát miatt vagyok 64-bites XP-n. Egyébként, 32-biteseknek ott az rRamDisk, ami fölé tud címezni az alkalmazások által elérhető memóriának és szépen be lehet vele csatolni virtuális memóriának a 4 GB-on felüli részt. Ezt 8 GB RAM-mal egyszer ki is próbáltam és nagyon jól működött, érezhető overhead nélkül (ami persze azért van neki).
sok böngészőt érintő SSL problémával szembesültél.
Két böngészőcsaládot érint csak. Az egyik az Internet Explorer, amit nem használok, mivel a 6-os verzió óta egy kezelhetetlen, bloat, csiligány trágyadomb lett. A 6-os verzióval sokáig tartották a kompatíbilitást webfejlesztőék, de mikor a Microsoft kinyírta, mindenki eldobta azt. A Chrome a másik, amit érint, azt is csak azért, mert a multimilliárd dolláros Google-nek volt erőforrása leforkolni az SSL-t, csakhogy menőzhessen vele, hogy ők mennyire biztonságközpontú vállalat, de arra már nem futotta, hogy benyomják a Chrome-ba és Windows-on is OpenSSL-lel vagy a forkjával (BoringSSL) működjön a böngésző. Persze, anyagi és fejlesztői erőforrásuk lett volna rá, csakhát idealistáék sajnálták azt a plusz egy buborékot befektetőék jakuzzijában (pluszköltség). Más böngészőt nem érint. Nem érinti a Mozilla kódbázist használó böngészőket. Olyanokat, mint a Firefox, a Basilisk, a Pale Moon, vagy a K-Meleon. Emellett, ha Chrome 49-en szeretnék továbbra is netezni, arra is lehet megoldás egy lokális proxy bekonfigolásával, ami OpenSSL-t használ. De az is elég szimpla, hogy másik böngészőben nyitom meg a fejlődésmániás (ECC) oldalakat.
Minden érved az XP ellen csak fejlődésmániás idealizmus. Konkrétan ráz a hideg és félsz attól, hogy te legyél felelős a saját rendszeredért, mintsem az apt-get upgradetől várnád a biztonságot és a korszerűség™ érzését. Ez önmagában nem lenne baj a vitánk szempontjából, lévén, hogy minden fősodratú és rendszerébe kényelmesedő tech-fogyasztó birka így csinálja. Csak akkor ne szidj egy olyan ökoszisztémát, amihez a fáradságot se vetted, hogy megismerd és már rég nem használsz napi szinten, pláne ne fess a falra olyan ördögöket, amik csak a Microsoft FUD marketingasztalán és a tech-lakájmédia hasábjain léteznek, a valóságban nem.