"valahogy mégsem a vitassuk meg, szavazzuk meg a bevett irányítási módszer"
Muhaha, mindkét előző munkahelyemen, ha kellett, vitatkoztam a cégvezetővel is, hogy miért nem jó, amit gondol, ha kellett. És mielőtt kérded: mindkét helyen én mondtam fel, nem kirúgtak.
Az, hogy ahhoz vagy szokva, hogy ülj le és kussolj, az nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen és jó megoldás.* Főleg azért, mert kevés céget láttam, ahol ez működött hosszú távon és jól skálázódott felfele.
Pl. kisebb cégeknél szerintem tipikus az, hogy a vállalatvezető arra rendezkedik be, hogy minden rajta keresztül folyjon, aztán, mikor már nagyobbra nő a cég, mint amit kezelni képes nem képes elengedni a manuális kontrollt. És mivel addig olyan embereket vett fel, akik önálló munkavégzésre, döntésre képtelenek nem is fog tudni továbblépni a cég ezen az állaponton.
* Tapasztalat egyébként inkább azt mutatja, hogy kifejezetten nem jó megoldás. Ld., mikor a koreai másodpilóta hagyta a földhöz vágni a gépet, mert azt nevelték bele, hogy nem mondhat ellent a feljebbvalójának, aki meg épp hibázott. Vagy Stanislav Petrov esetét, amikor a kétszer egymás után megszólaló rakétamegfigyelő rendszer jelzését figyelmen kívül hagyta, mert mondta, hogy nem valószínű, hogy az USA csak néhány rakétával támadna a Szojvetunióra. (Valójában a felhőről tükröződött vissza a nap). Civil neveltetést kapott, akik katonai neveltetéssel rendelkeztek, azok mind indítani akarták az ellentámadást. De ugyanígy mondhatnék egy személyes esetet is, mikor egyszer túrázni voltunk Erdélyben és valaki szólt, hogy szerinte rossz irányba megyünk. Volt ott egy rendvédelmis arc, aki morgott magában, hogy utálja az ilyet és mégis mit képzelnek egyesek, hogy megkérdőjelezzék a túravezetőt. Bökkenő csak annyi volt, hogy tényleg rossz irányba mentünk.
tl;dr: nincs tökéletes vezető, aki mindig, minden helyzetben tökéletes döntést hoz.
----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™