Értem, mire gondolsz, s nyilván az „elvárt” válaszokat fogom adni. Ha nem azt válaszolnám, az nyilvánvaló ostobaság volna.
Ugyanakkor lehetne ezt egészséges egyensúlyban is tenni. Azzal, hogy az olyan optimális méretű közösségeket, mint a nemzetállamok, felbontjuk, azt érjük el, hogy egyfelől egységes lesz a szabályozás. Ez nem jó, mert életforma, munkamorál, szokások eltérése miatt a fűmyíróelv szerinti uniformizálás sok helyen fájni fog. Az eltérő életszínvonal miatt az a modell, ami működik Nyugaton, Közép-Európában már halállal fenyeget embereket. (Eufemisztikus megfogalmazás az Indexről: ha Magyarországon valaki lakást bérel, nem tulajdonol, idős korára - tekintve az alacsony nyugdíjakra - kiárazódik a lakáspiacról. Ezért a kifejezésért nyilvános kivégzés járna szerintem, de mindegy.) Másik: látjuk, mi lett a következménye a görög eurónak. Egy szabadságfokkal kevesebb. Jó lett ez így? Nekik nem.
Másfelől megszűnik az érdekérvényesítő képesség. Az egyén kerül szembe hatalmas gazdasági érdekcsoportokkal, ami teljesen kiegyensúlyozatlan, egyoldalú, esélytelen küzdelem.
A nemzetállamok közötti kereskedelem, kooperáció ettől függetlenül még működhet.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE