( hajbazer | 2018. 05. 16., sze – 17:08 )

A technológia megvan hozzá, de soha nem gyártottak ilyet szériában.

De igen, még a kilencvenes években is. A bátyám 200 W-os izzóját is akkortájt vette, és még mindig működik. Az általad pazarlónak titulált szocializmusban az izzók minimum 5 évig, ha nem 10+ évig bírták.

Te még mindig abban a hamis bűvöletben élsz, hogy a tartós dolgok kevesebb környezetterhelést okoznak, viszont a valóság az, hogy minél tartósabb egy anyag, annál több energiába telik előállítani és újrahasznosítani vagy ártalmatlanítani.

Ezzel szemben a valóság az, hogy bizonyos tartós anyagtípusokat nehéz, míg más szintén tartós anyagtípusokat könnyű ártalmatlanítani. Egyébként nem látlak nyálat verni a műanyagipar ellen, ugyanis ők százezerszer tartósabb alapanyagokat használnak a termékeik életciklusánál.

Ez a lineáris összefüggés nagyon szépen hangzik, csak kár, hogy a valóságban nem igaz.

akkor is, ha 3-5 évente elrohad és önmagában többe kerül, mint a KPE cső.

Csakhogy sem az izzón az üvegbúra, sem egyéb más komponense nem bomlik el magától. Mindezért, az lenne a kézenfekvő és logikus, ha a wolfram szál funkcionális élettartama annyi lenne, mint az összes többi anyagé. Én nem verném a nyálam, ha az izzó csak és kizárólag olyan anyagokból készülne, amik 2000h után, vagy X napig vízzel érintkezve elbomlanának. Jelenleg nem ez a helyzet. Minimum 6x annyi fém- és üveghulladékkal szennyezzük a környezetet az izzók tekintetében, mint mikor még hosszú élettartamra optimalizáltunk. Persze, Frankó Mérnök Úr szerint még így is kevésbé környezetszennyező, mintha a most 2000 órára gyártott izzókat 10000 órára gyártannk, mert a wolfram tisztítása olyan kibaszott környezetszennyező. Ezzel kapcsolatban pedig még tartozol egy magyarázattal is, hogy kifejezetten a wolfram tisztításában pontosan mi az, ami több energiával jár, mint 5 rövid élettartamú izzó összes alapanyagának újbóli kibányászása, szállítása, feldolgozása, a késztermékek legyártása, csomagolása, leszállítása, tönkremenés után hulladékként való elszállítása, majd a benne lévő anyagok ártalmatlanítása. Józan ésszel végiggondolva ökörségnek gondolom, hogy 5 izzó teljes életciklusa alatt minden járulékos energiafelhasználást és költséget beleszámítva kevésbé terheli a környezetet, mint egy hosszú élettartamú izzó. Pláne, hogy Frankó Mérnök Úr szerint csak a wolfram tisztaságában keresendő a különbség, én meg azt gondolom, hogy a többi része még mindig elég tartós, tehát pl. nem kéne magasabb tisztaságú üvegből és fémből gyártani a búrát és az érintkezőket.