( gyu | 2018. 03. 01., cs – 22:31 )

Nem.
A "vindózra" felrakott Xming-től a "vindózod" csak annyira lesz hasznos, mintha fognál egy üres akváriumot és felöntenéd halászlével.

A nanoval meg ne idegelj! A Debian nekem ott kezdett komolytalanná válni, amikor az installerből kib..ták a vi-t a nanoért. Ennyire fájt volna az installer kézikönyvbe szentelni egy alapfejezetet a vi alapokról? Nem kell egy komplett vim leírás minden feature részletezésével. Elég ha egy busybox vi tudását meghagyják és azt dokumentálják csak le. Az pont ami egy hasznos szerszám lett volna egy installerben.
De ha jól rémlik, tetézték még a dolgokat és az ed-et is kivették az alaptelepítésből.

Amúgy azt kifejthetnéd, miért gondolod marhaságnak, hogy ehhez a szakmához nyitottnak kell lenni újat tanulni.
Számomra az a szakma az, hogy nagyon kevés olyan infó van pl. aminek látom értelmét nyomtatott könyvben megjelentetni. Kb. a legtöbb ilyen tudás, mire egy normális szerkesztői folyamaton keresztülmegy, addigra egy része már elavultá válik. Ez csak egy jelenség. Evvel arra próbálok utalni, hogy milyen gyorsan fejlődik a szakma.

Ha nem haladsz vele, akkor nagyon gyorsan eljutsz abba az állapotba, hogy komolynak vehető helyen nem lesz szükség a tudásodra, csak valami garázscég bérrendszergazdája leszel.
Szerintem.

Ok, tudom AIX-en volt, de gondolj csak vissza, pl. a unix ökoszisztémában hogy jelentek meg 1-2 évente komoly új technológiák, és mekkora mérföldkő volt mindegyik a maga nemében.
Ok. pl. kötetkezelés, meg online átméretezhető fájlrendszer az AIX-en már régóta volt. De az LVM egy hatalmas dobás volt a linuxban. Nem kellett reboot, ha partíciók helyett lvm-et használtál, menet közben tudtál leállási idő nélkül sokkal okosabban szeparálni dolgokat. Aztán ehhez képest később a zfs.
Közben megjelentek ilyen dolgok, mint pl. az iSCSI, virtualizáció, hardware assisted virtualizáció, az első konténer technológiák bsd-n, majd linuxon. Később a linux kernel saját része is lett a namespace, amire aztán volt lxc, docker, ...
A docker maga külön fejezetet érdemelne.
Közben a szofterfejlesztés is fejlődött egy csomó dologgal. A minőség is javult, helyenként! Lásd pl. a másik hup bejegyzést a tdd-vel kapcsolatban. Persze ezt is lehet jól meg rosszul csinálni, mint ahogy dockerezni is lehet szarul.

És akkor még a felhőszolgáltatókra ki se tértem.
Szóval... Részemről írtam pár gondolatot, miért is kell folyamatosan tanulni.
Kiváncsi vagyok, hogyan tudnád megindokolni, hogy miért is ne kellene ezekkel foglalkozni.