Vegyesek az érzéseim. Próbáljuk ki, aztán kiderül.
Amit most, látatlanban modnanék: (tudom, hogy nem midnenki ért velem egyet)
1) Aki nem képes a BSc-s matekot (és más alapozó tárgyakat) felfogni, elvégezni, annak a szinjte a nagyon favágó programozási feladatoknál áll meg. Még akkor is, ha egy kreatívan programozó ember napi szinten nem használja konkrétan pl. az integrálást.
(Most az elvekről beszélek, nem arról hogy konkrét helyeken esetleg rosszul oktatják a tárgyak egy részét.)
2) A BP-vel teljessé válna a 30 év alatt történt elshiftelődés az oktatási rendszerben. Ez kb. megfelelne a régi technikusképzésnek, csak azt akkor középiskolák (is) végezték. Ha tényleg jó szakemberek lesznek ebből, ám legyen, csak akkor a BSc vehessen vissza a szakbarbár-képzés jellegből. Kisebb létszámmal ez akár lehetséges is lenne. (Csak az intézményeknek jól kell élni a lehetőséggel.)
Összességében egy olyan tendenciába látszik beleilleni, hogy az élet megmutatta, hogy a papírgyártás nem emeli a színvonalat. Ez alatt azt értem, hogy:
- 30 éve kb. a 18 éves generáció 15-20%-a ment főiskolára vagy egyetemre. Ott a jelenleginél erőssebb alapképzés is folyt, és ilyen létszám kellett is a nagyobb áttekintésű szekemberekből. És ennyi (15-20%) fiatal képes és hajlandó is volt kicsit alaposabb, szélesebb körű ismereteket szerezni. Aki nem, az elvégzett egy technikusit vagy (a mostaninál erősebb) középiskola után remek szakemberré vált felsőoktatás nélkül is.
- 1995 környékén jött az ukáz: vegyünk fel több fiatalt a felsőoktatásba, mert (itt a hibás gondolkozás): a felsőoktatást végzettek magasabb színvonalon dolgoznak, tehát ha többen járnak oda, az az egész gazdaság színvonalát növeli. Pár éven belül 20 helyett 50% lett a felvettek aránya. Csakhogy ennyi szélesebb látókörű emberre nem volt szükség, és nem is volt ennyi diák, akik hajlandó lett volna absztraktabbul gondolkozni.
- Aztán jött a "gyakorlatorientált képzés" jelszó, amivel persze elvben egyetértek, de gyakorlatilag kis lépésekben kinyírta az alaposabb elméleti képzést, mert hogy nincs rá szükség. Ja, a generáció 50%-ának nem is lenne, de a 10-20-nak igen, csakhogy ők most bele vannak keverve az 50%-ba.
- Most itt a következő lépcső eleje: vegyük ketté a felsőoktatást, hogy az erősebb alapozós és a gyakorlatra fókuszálók ne zavarják egymást. Ami akár jól is sülhet el, ha okosan csinálják az egyetemek.
Nekem ebből a tanulság az, hogy az olyan buta politikusi döntések, hogy az emeli egy ország színvonalát, ha többeket küldünk egyetemre roppant károsak, mert felesleges köröket futtatnak az oktatási rendszerrel.