( bucko | 2018. 01. 15., h – 03:19 )

A mai technika bőven tart ott, hogy szinte mindent meg tudnak mérni. Még a dinamikus dolgokat is, legfeljebb egy DSP-t is beiktatnak. Ami még mindig nem tisztázott, az a fiziológiai és a szubjektív hatás. Ehhez képest a mérések uniformizáltak, hogy össze lehessen őket hasonlítani.
A másik pedig a technológiai fejlődés hatására előállt >120dB THD+N képességű erősítők. (Harmonikus torzítás+zaj, mégpedig azért így megadva, mert már nem is mérhető ki kivel van:)) Ilyenkor azt hisszük, hogy mindegyik erősítő egyforma, aztán mégsem.
Maga a Microsoft vajon miért is szállt rá eddig minden Windows verzióban az audio rendszer alapos továbbfejlesztésének...
Hát mert annyira szar volt. ;)

...a számítógép alapú stúdió, a minél kisebb idő problémák irányában?
Úgy érzem, itt valamit keversz. A fizikai interfész jitter mentes átvitele régen sem volt probléma. A számítógépes rendszernél viszont a bármilyen feldolgozás utáni direct monitoringot kell biztosítani. Ha beraksz néhány szűrőt, de ennak az az ára, hogy fél másodperccel később hallod, nem fogsz tudni normálisan hangosítani még egy ByAlex koncerten sem. ;)

...normál PC a saját óráját nem képes túl sokáig idő tévesztések nélkül járatni.
Az előbbivel szemben egy PC audio feldolgozásnál csak annyi a követelmény, hogy belátható időn belül működjön. Pl. ha a futás miatti késleltetés 0,1..2s körül van, akkor >2s buffereléssel folyamatos a hang, mivel egyetlen órajellel kerül kibocsátásra a folyamat legvégén. Még szemléletesebb példa, ha a hanglemezt egy barázdával (fordulattal) előbb rakom fel. Ugyan később hallod a hangot, de úgy se tudod mikor kellett volna elkezdődnie.