( asch | 2017. 06. 01., cs – 19:19 )

A lényeg az, hogy az összes emlősre jellemző, hogy a stressz akadályozza a szülést azáltal, hogy a kijáratot záró izmok befeszülnek. Ellazulni meg csak akkor tudnak, ha teljesen békén hagyják az anyát. Akár egy rosszkor feltett kérdés is zavaró lehet. Ez az amiről a legtöbb orvosnak fogalma sincs.

Na most, ha megzavarják az anyát amikor már a méhösszehúzódások folynak, akkor a kijárat lezárul a másik oldalról meg megy az erőlködés -> fájdalom.

Ha erre beadnak külsőleges oxytocint, akkor az az összehúzódásokat fokozza, de a kijárat ellazulásán nem segít -> még nagyobb fájdalom, plusz a baba állapotának romlása.

Fontos tudni, hogy az oxytocin normál esetben az agyban termelődik, ahol fájdalomcsillapító és kötődést kialakító hatása van. A vér-agy gáton viszont befelé nem tud átjutni. Tehát az érbe beadott oxytocin nem jut be az agyba, és a fájdalomcsillapító hatását nem fejti ki. -> Még nagyobb fájdalom.

Oxytocin az emberben egyébként intim helyzetekben termelődik.

Ezekből a tényekből össze lehet nagyjából rakni, hogy mi a valódi probléma. Ennyit kedvcsinálónak, de még számtalan hasonlót lehet találni a fent címzett könyvben.

(Jó hasonlat az erekció: az is csak intim helyzetekben működik, és a külső zavarok lelohasztják. Képzeld el, hogy orvosi felügyelet alatt kell erekciót produkálnod. Menne? Menne mindenkinek? Hány százalékot diagnosztizálnának impotensnek?)