Még pár gondolat. Amellett, hogy optimális szoftver adott hardverre nézve, van olyan is, hogy adott feladatra nézve, adott hardveren optimális szoftver. Ha van egy X képnézegető szoftver, ami 386-oson 10 másodperc alatt rajzol ki egy 2 megapixeles képet, az akkor tekinthető optimális szoftvernek, amennyiben nincs nála gyorsabb, ami ugyanazt a feladatot elvégzi. Ha van egy Y szoftver, ami 386-oson 20 másodperc alatt rajzol, 486-oson pedig 10 másodperc alatt, az max. a 486-oson lehet optimális szoftver, de csak akkor, ha a 386-oson futó X legalább 10,1 másodperc alatt rajzol 486-oson. Csakhogy ennek igen kicsi a valószínűsége, mert X jóeséllyel 5 másodperc alatt fog rajzolni. Minden esetben, amikor ez a reláció a két szoftver között fennáll, Y szoftver X-re nézve relatív bloatware. Avagy ugyanazt tudja egy jobb hardveren, de valójában sokkal pazarlóbb. Az a veszélyes ebben, hogy a lusta fejlesztők és az idealista mérnök urak tudnak TDP-vel, meg a hardvernek köszönhető gyorsulással érvelni egy silányabb és pazarlóbb szoftver mellett. És nagyjából így jutottunk ide, ahol most vagyunk.