Már ne haragudj, de nekem furcsa, amit írsz. Elsősorban a 10-20 m-es kiterjedés. Ahogy távolodunk a transzformátortól, úgy csökken a térerősség, de ez egy folytonos függvény, nem úgy van, hogy itt még van, ott már nincs. Csak akkor nevezhetsz meg távolságot, ha valamilyen peremfeltételt állítasz mellé, például azt, hogy a térerősség adott érték fölött van. No, de nézzük, mit mond erről Dr. Vágó István, amennyiben a távolság az áramot vezetőtől viszonylag nagy:
H ≅ I * A / (2 * π * z3),
ahol A a körvezető által bezárt síkfelület, I a körvezetőben folyó áramerősség, z pedig a kör középpontjától a kör síkjára merőlegesen mért távolság.
Ebből tehát látszik, hogy - legalább is ebben az esetben - a távolság harmadik hatványával csökken a mágneses térerősség.
A másik, hogy miért érdekes az 1:1-es áttétel? Nem mindegy, hogy az adott gerjesztést sok menet kis árammal, vagy kevés menet nagy árammal hozza létre? Akinek ez a baja, rakjon a transzformátor köré rövidrezárt menetet alkotó rézfóliát, amelyik igyekszik legerjeszteni a szórt mágneses teret. (Értelemszerűen nem egy-egy oszlopot fogunk közre rövidrezárt menettel. :) )
Igazából nem tudom, milyen hatása van a kisfrekvenciás elektromágneses mezőnek az élő szervezetre, de nem nagyon látok fizikai okot a kölcsönhatásra.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE