Tisztázandó néhány dolog.
A törpefeszültség (pl. a 12V,24V,48V) önálló érintésvédelmi megoldás. Fontos kitétel, hogy csak úgynevezett biztonsági transzformátorról táplálhatók.
A biztosíték nem érintésvédelmi megoldás, hanem túláramvédelemre való. Tehát a biztosíték a berendezést vagy a vezetéket védi. Földzárlat esetén nagy zárlati áramok keletkeznek, ezek szintén túláramok.
A félreértést az okozza, amikor a berendezés érinthető felülete is feszültség alá kerül földzárlat esetén. A földelés olyan érintésvédelmi megoldás ahol az érinthető (vezető) felületek földpotenciálra vannak kötve. Megfelelő földelés esetén a hibaáram a föld felé folyik. Előfordulhat olyan eset, amikor a földzárlati ponton csekély mértékű áram folyik, ami nem elég a túláramvédelem kioldásához. Ez egy veszélyes eset. Ezért tették kötelezővé az áram-védőkapcsolót minden dugaszolóaljazat áramkörre, illetve a lakásokban egy 10-30mA érzékenységűt.
Lényeges, hogy az ÁVK nem önálló érintésvédelmi megoldás, csak kiegészítő megoldás.
Akinek van lehetősége, mert lakást felújít... stb. mindenképpen javasolt (egyébként kötelező is) egy ÁVK beépítése az elosztó táblába. Nagyon megnöveli a biztonságot!
Az EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) kiépítése szintén kötelező. Célja az egyéb fémszerkezetek összekötése, hogy közöttük ne alakulhasson ki potenciálkülönbség. Az EPH hálózatot is be kell kötni a földelésre egy ponton.
Ám hiába a rendes szerelés a lakáson belül, ha a földelő szonda évtizedek alatt elkorrodálódott, semmit sem ér. Az ilyen nem látható hibákat csak méréssel lehet kimutatni. Egy "sima" villanyszerelő ilyen hibakeresésre nincs berendezkedve és ritkán ismeri fel a hibát. Ha ráz a víz, akkor érintésvédelmi felülvizsgálót kell hívni.