( szemet | 2015. 10. 07., sze – 19:56 )

Az belátható.

De az, hogy előbb volt a tűz szeretete és utána terjedt el a használata, vagy előbb alaposan elterjedt a használata és utána Baldwin effektussal feldúsultak a tüzet szerető gének (ami számomra ugyanúgy plauzibilis), az szerintem nem derül ki leletekből.

A leletekben csak tűzrakóhelyek vannak. Az látszik, hogy a neandervölgyiek kevesbbé használták a tüzet mint mi. De a "tűzszeretet"-ről gondolom nincs tárgyi lelet, no pláne a sorrendiségéről (hogy melyik volt előbb).

Arra, hogy a neandervölgyiek kevésbé használták a tüzet más ad-hoc magyarázatot is ki lehet találni, nem csak azt, hogy ők jobban féltek: pl. hogy ők nem voltak olyan fázósak, vagy erősebb volt az állkapcsuk és ezért összességében kényelmesebb volt nekik nyersen enni a húst, nekünk meg gyenge az állkapcsunk összességében kényelmesebb volt tüzet rakni és megsütni.

Emiatt lehet kezdetben nekik a kevesebb tűzhasználat nem igazán jelentett hátrányt hozzánk képest. Aztán mire beköszönt a jégkorszak durva szakasza mi már igazi tűzszakértők vagyunk (talán tűzszeretők is, de hát ugye ki tudja?) ők meg nem, és akkor koppannak.