a) Azért Heisenberggel kapcsolatban ez elég vitatott. Két álláspont van a tudománytörténészek között, az egyik, amit Te mondasz (hogy Heisenberg dirtekt szabotálta a német atombombát, az leginkább Tellertől származik amúgy, de ő, mint Heisenberg barátja és egykori doktorandusza, eléggé elfogult).
A másik álláspont az, hogy Heisenberg úgy gondolta, hogy még mindig jobb, ha a németek nyerik a háborút, mint ha a szovjetek, de nem volt elég jó szervező, és a dolog kísérleti oldalát nem látta át eléggé. Az az igazság, hogy nekem ez a változat hihetőbbnek tűnik, mellesleg Heisenberg háború utáni vizsgálata (Entnazifizierung) is azzal a következtetéssel zárult, hogy német nacionalista, de nem náci. Forrág: J. Cornwell: Hitler's scientists; R. Rhodes: The making of the atomic bomb
b) Az orosz atomprogram még a háború alatt indult, és a tudósok önként hívták fel a figyelmet a lehetőségre, hasonlóan, mint Amerikában. Fljorovnak tűnt fel, hogy a német és az amerikai folyóiratokból eltűnt a magfizika. Joffe javasolta a program vezetésére Kurcsatovot. (Forrás: wikipedia; Rhodes i.m.)
c) Ugyanakkor, szerintem mind az amerikai, mind a szovjet program azért tekinthető kényszernek: a német atombomba lehetőségétől joggal féltek, és a németországban maradt fizikusok egy része (Heisenberg, Bothe, az Uranverein tagjai) elég jó hírű volt ahhoz, hogy azt higgyék, hogy sikerülhet nekik megcsinálni a német bombát.