miközben az általuk hosztolt, időnként nagy forgalmú oldalak látogatói leterhelik a hálózatot.
Ezzel egy darab bazi nagy probléma van: én UPC ügyfélként kifizetem a tőlem kért díjat. Ezért elvárom, hogy a szolgáltató a befizetett zsetonomból fenntartható legjobb műszaki tartalmat építse ki. Azaz ha közgazdaságilag olcsóbb egy LAN-kábel a szomszéd szobáig (márpedig az, itt vita nem tud lenni!), akkor ne +30ms-mal érjem el a kedvenc weboldalaimat, hanem a LAN-kábelen. Ha minden szolgáltató az uplinkeken keresztül látszik csak, akkor minden magyar weboldal lassabb lesz nálam, én pedig nem azért fizetek elő x száz megabitre, hogy utána csak csordogáljanak a bitek.
Egyébként, ennyi erővel a nagy forgalmú oldalak hostolói is mondhatnák, hogy tessék: ha azt akarod, hogy a te access ügyfeleid is normális elérést kaphassanak, ne kelljen a lassabb külföldi vonalakon csellengeniük (vagy ne kelljen drágább külföldi vonalakat fenntartanod, amin van bőven sávszélesség), akkor fizessél, hogy direktben peeringelhessél velünk. Pont ugyanúgy inkorrekt lenne ez is...
Ez csak uzlet.
Nos, nem, ez konkrétan az az üzleti magatartás, amit nagyon sok országban (többek között Magyarországon is) tiltanak a törvények... csak éppen az állam minden más faszsággal foglalkozik, csak azzal nem, hogy a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról hozott jogszabályokat betartassa (nem csak ebben az iparágban van ez így persze).
A gyengébbek kedvéért:
1996. évi LVII. törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
V. Fejezet
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
21. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;
b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;
c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;
e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;
f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;
g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;
i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.