Az adattárolás történet ott indul, hogy van egy random access tárterületünk, ahol meg kell találnunk a számunkra szükséges információt. Erre szolgál a fájlrendszer is, meg az adatbázis-szerver is. Sőt, ha az adatbázisszerver nem "nyers diszken" tárolja az adatait, hanem egy fájlrendszeren, nagyméretű fájlok formájában, (legyen az akár 1 fájl/tábla, vagy éppen journal felépítésű) akkor a helyzet alapjaiban véve az adatbázis-szerver számára még rosszabb, hiszen még egy köztes rétegen (a fájlrendszeren) is át kell vergődnie magát.
A kulcs az, hogy az SQL szerverben vannak olyan rutinok, amik némiképpen hatékonyabbá teszik az adatok megtalálását, lásd célirányos indexelés.
Azonban, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne implementálni egy olyan fájlrendszert, ami legalább olyan hatékony, mint egy SQL szerver. Emlékeim szerint a Microsoft is emlegetett valami hasonlót, talán WinFS néven.
Úgy egyébként azt nem gondolom, hogy SQL-szerver komplexitású filerendszer-kódot kellene beledrótozni a kernelbe, viszont a "sok kis fájl" problémakörét igencsak lehetne hatékonyabban kezelni fájlrendszer szinten.