Nem is feltétlen csak erre a témára kihegyezve, de az tényleg érdekes kérdés, hogy egy globális nagyvállalat hogyan viszonyul az éltérő kultúrákhoz, olyan értelemben, hogy a céges környezetben alkalmazott előírások ne kerüljenek ellentmondásba a lokális szabályokkal. Vagy kénytelen eltérő céges szabályozást használni a lokalitások szerint, vagy a szabályait olyan minimál szinten fogalmazza meg, hogy azok mindenhol alkalmazhatók legyenek vagy ami legrosszabb a lokalitásra akarja erőltetni a saját céges szabályait és ezzel állandó konfliktushelyzetet tart fent. Vegyük figyelembe, hogy egy nagyvállalat mint sok ezer dolgozónak munkát biztosító vállalkozás komoly zsaroló potenciállal rendelkezik egy elmaradott térségben, és ezt gátlástalanul felhasználhatja az adott lokalitás kultúrájának, szokásainak, [törvényeinek] a megváltoztatására! Tilthat/előírhat olyan dolgokat amik ellentétesek a lokalitás hagyományos értékeivel, és ez végül az egyetemes kultúra sorvadásához vezet. pl. Nyilvánvalón a prosperitást szolgálná, ha mindenki angolul beszélne, de ez a nyelvi sokszínűség értékének elvesztését jelentené. Tehát az igazi konfliktus a cégek profit érdeke és a kulturális sokszínűség között áll fent, de ez nyilvánosan vállalhatatlan a cégek számára, ezért a konfliktust igyekeznek a világ kulturális sokszínűsége és az adott lokalitás kulturális ellentétére leképezni. A cégnek érdeke, hogy a dolgozóit megfossza kulturális identitásuktól, és a céges szabályoknak megfelelő tulajdonságokkal ruházza fel őket. Miért kell nyelvet tanulni? Mert annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz. Igen ám, csak a kérdés, hogy akar-e igazából, ill. miért akar, több embert érni valaki?