Két tényező van itt, az egyik a technikai, a másik jogi.
A technikaiban gyakorlatilag az összes jogértelmező elvérzett, bemutatván nem értik valójában melyik törvényt kellene vizsgálni az adott esetben. (itt mellékszálnak megjegyezném, hogy az akkor még érvényben lévő adatvédelmi törvényt -- amit azóta váltott az 2011. évi CXII. Információs önrendelkezésről és információs szabadságról szóló törvény aminek a tartalma még nagyobb agylöket -- is belekeverjük ügyesen, amit nem tettek meg az ügyvédek, akkor itt teljes útvesztőben lett volna a bíróság, de ugye enélkül is eltévedt sorban minden bíróság a jogértelmezésében, ezt persze nem én mondom, hanem olvasható az AB tanulmányában :). Azaz nincs megfelelő jogi szabályozás, a bírók képzése hiányos, nincs megfelelő jogértelmezés, és az alkotmánybíróság nincs a helyzet magaslatán. Ez a gond. Az én véleményem szerint ugyanis az AB is téved, ezt írtam fent le.
Az AB ott van eltévedve, hogy az alapvetés hamis. Van a moderált az előmoderált a hibrid és a moderálatlan rendszer. Első esetben a moderációt a saját moderációs elve alapján végzi az üzemeltető a komment megjelenése után (ez lehet átvizsgálás, jelentés, stb.) a második esetben a komment nem jelenik meg míg nem moderálják (ebben az esetben sem várható el, hogy a moderáló személy a nyilvánvaló jogsértésen kívül bármit felismerjen, hisz az ítéletben vizsgált tény is jó hírnév megsértése amely eldöntése esetenként a bíróságnak is nehéz feladat tekintve a vélemény szabadságára és az esetleges közszereplő státuszra). A harmadik, az előmoderált de bizonyos feltételek esetén utómoderációval megvalósított rendszer, ezt nem fejteném ki, ezer ilyen van az előző kettő ötvözete. A negyedik: semmilyen moderáció nincs.
A negyedik kivételével mindenhol van kontroll az üzemeltető részéről az adott tartalomhoz, de korántsem jelenthető ki hogy a jogsértésben részt venne, hanem az jelenthető ki, hogy eszközt biztosít a jogsértéshez. Ezen az alapon a kés és pisztolygyártók a felderítetlen bűnténykor bizony felelnének az elkövető helyett. Ugye ez az előző hasonlat nagyon erőltetettnek tűnik, mivel látszólag jelentős különbség van a kés gyártója és a portál üzemeltetője közt. Miszerint a portál üzemeltetője képes megakadályozni a jogsértést. Azonban ez illúzió. Mivel a moderált komment esetén a jogsértés megtörtént, annak megszüntetését végzi a portál üzemeltető, előmoderáció esetén pedig próbálja elkerülni hogy jogsértés legyen.
Tehát nyugodtan kijelenthető, hogy a portál üzemeltetője a legtöbb esetben a jogsértésben nem áll az elkövető oldalán. A tevékeny részvétel abban az esetben áll meg, ha a jogsértés megtörtént, és nem működik közre a jogsértés elkövetőjének felderítésében, valamint ha a jogsértésre történő figyelmeztetés után is fenntartja az állapotot.
Azaz az AB jogértelmezése már az alapvetésnél megdől, valamint a "...mivel az elsődleges felelős – a tulajdonképpeni jogsértő – személye, hacsak nem saját nevén szerepel, ismeretlen, és legtöbbször utóbb sem azonosítható. Ennek következtében a felelősség az internetes oldal működtetőjét terheli...." már vérlázító szemtelenségű kijelentés.
Az eredeti (bíróság) által hozott ítélet indoklása még nagyobb gáz: ... Ugyanakkor a bíróság a kapcsolódó kommentekkel összefüggésben kimondta, hogy azok az olvasói levelekkel esnek egy tekintet alá, szerkesztett tartalomnak minősülnek, ezért tartalmukért az alperes jogi felelősséggel tartozik. Mivel ezeket a bíróság kifejezésmódjukban indokolatlanul bántónak, sértőnek találta, ezek tekintetében – az alperes kizárólag közvetítő szolgáltatói mivoltára vonatkozó érveit figyelmen kívül hagyva – megállapította a jogsértést. ...
Milyen alapon minősít egy bíróság egy másik tartalommá egy technikailag jól körülírt tartalmat???
A másodfok persze még csavar is rajta: ... Rámutatott arra is, hogy – eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától – a hozzászólások nem minősülnek olvasói levélnek, melyek közlése előzetes szerkesztői szűrés után történik, a kommentek esetén azonban ilyesmire nem kerül sor: aki a honlapon regisztrál, hozzászólhat, ez azonban az Ítélőtábla szerint nem jelenti, hogy a honlap tulajdonosa ne tartozna felelősséggel a hozzászólásokban megvalósuló jogsértésekért... Tehát finoman hülyének nevezték az első fokot, mivel látták, az ítélet nem védhető (az ügyhöz nem értő írta, fogalom nélkül. Mert azon kívül, hogy olvasó írta semmiben nem egyezik az olvasói levéllel), majd a gondolatmenetet folytatva úgy csavarja, hogy ettől még a honlap felelős mert szerinte azok a Ptk. (régi) alá tartozó jogsértések és nem az Ektv. alapján megítélendő cselekmény. Természetesen ez is hibás jogértelmezés, mivel valójában megvalósult a hozzászólás emberi beavatkozás nélkül került a tárhelyre, ahonnan a honlapszoftver az üzemeltető hallgatólagos és általános belegyezése alapján a megjelenési szabályok mellett került közvetítésre. Itt megfigyelhető, hogy sajnos az alperes nagyon kezdő ügyvédi irodával dolgozhatott, mivel a felülvizsgálati szakaszban a Kúria szépen az orrára is koppint, hogy a hivatkozási alap rossz, bár lehet ez volt a stratégia, hogy rossz a törvény, és az AB tegyen rendet, de ugye ehhez látni kellene az ügyvédek agyát (káosznégyzet).
Aztán jön a tánc! Tessék figyelni:
Az AB a 40. szakaszban a következő kijelentést teszi "... A perbeli kommentek a Kúria által is helybenhagyottan magánjellegű megnyilvánulások voltak, ezért az Ektv. 1. § (4) bekezdése értelmében nem tartoznak a törvény tárgyi hatálya alá, így – a törvény alapján – az alperes sem mentesülhetett az Ektv. közvetítő szolgáltatóra vonatkozó szabályai alapján. ..."
És a 42 szakaszban ...A kommentek – eltérően a másodfokú bíróságnak a Kúria által helybenhagyott álláspontjától – nem lehetnek magánjellegű megnyilvánulások;..." nade döntsük már el kérem melyik a jó (persze mindenki tudja, a második azaz a Kúria, másodfok mehet a kukába)
Majd utána jön az általad is idézett, és a fentebb kielemzett baromság (43.szakasz). Ami a annak ellenére hogy a AB szerint se nem közvetített termék se nem magánjellegű megnyilvánulás hanem a nevében is szereplő "magánvélemény" szépen elmagyarázza, hogy béna kacsa az egész igazságszolgáltatás és végrehajtói hatalom, ezért a társadalom a felelős, jelen pillanatban a szenvedő alany a panaszos, aki volt annyira hülye, hogy engedett kommenteket megjelenni a honlapján, és a kommentelő akinek nem védik a véleményszabadságát. Helyette az az igazság, hogy rosszul szabályzott területen kapták a bíróságot tele helytelen ítéletekkel, és az AB-nak az lett volna a feladata, hogy törvénymódosítást javasoljon, hogy a jogterület megfelelően legyen szabályozva, ezzel biztosítva azt, hogy a véleményszabadság megmaradjon, de a sértő kommentek eltávolítását is lehessen bírósági úton követelni (ha máshogy nem megy). Tovább nem is minősítem az AB ítéletét mert minősíthetetlen. Természetesen ezt a AB elnöke Dr. Paczolay Péter párhuzamos véleményében is kifejti (kicsit más eredményt várva) Dr. Stumpf István pedig egyszerűen de burkoltan szánalmasnak nevezi a hozzáállást.