„Eléggé elbeszélünk egymás mellett, hiszen más világnézeti alapokról, más axiómarendszerből kiindulva tárgyaljuk a kérdést, így nyilván sohasem fogunk egymásnak igazat adni, éppen ezért nem látom értelmét a vitának a továbbiakban. Mindenki elmondta a maga véleményét, ebből ennyit lehetett kihozni.”
Ez egyébként nincs teljesen így. Nős vagyok, templomban esküdtünk össze, családom van, vannak vallásos és hívő (szándékosan szedtem ketté) emberek körülöttem. De egy pillanatig sem érezném a kapcsolatomat vagy helyzetemet kevesebbnek azért, mert egynemű pároknak is lehetővé tennék a házasságot az örökbefogadást.
„Ez éppen úgy egy óhajod, mint az, hogy házasodhassanak a homoszexuálisok.”
Nem, valójában egyik sem óhajom. Csak felhívtam a figyelmed, hogy ha sokat rugózunk a keresztény vallási alapokon, akkor nézhetjük azt tényszerűen, szó szerint értelmezve is. Nem kell a szürke szín, nem kell átmenet, valaki vagy keresztény vallásos (vagyis teljesíti a fenti kritériumokat), vagy nem az. Utána pedig nézzük meg, hány keresztény vallásos maradt idehaza. Aztán gyorsan felejtsük el ezt az egészet.
„Nem igazán értem, miért kellene a meddő párokat válásra kötelezni? Látsz te olyan kritériumot a házasság esetében, hogy egy férfi és egy nő, amennyiben nem meddők, akkor házasodhatnak?”
Többször elhangzott általad (is), hogy a házasság valódi célja a gyermeknemzés és az azonos nemű párok azért sem házasodhatnak össze, mert erre képtelenek. Akkor a házasság lehetőségét vonjuk meg azoktól is, akik erre más okból, szintén önhibájukon kívül képtelenek?
Szó ami szó, élveztem a veled való vitát, tanulságos volt, köszönöm.
-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)