Mindenki a wellnessel, meg a síeléssel jön. Azok is elakadtak, akik dolgoztak (pl. távolsági buszjáratok), vagy *haza* mentek. A fő probléma, hogy érdemi tájékoztatás nem volt kb 14-16 órán keresztül. És mondhatja a két főrabló, hogy de milyen kurva jól dolgoztak és mennyire faszául megszervezték a mentést, az az ismerősöm, aki az M1-esen kb 24 órát eltöltött, nem egészen így érezte. Az autópályák lezárására valamikor péntek reggeltájt került sor (akkor már bő 12 órája állta a dugóban); a hóeltakarítás nem igazán működött; a hivatalos mentőszervezetek töketlenkedtek péntek délig, de mondjuk utána sem vitték azokat, amiket utólag összehablatyoltak (meleg ruha, meleg tea, hólapát, irányító rendőrök); a vodás/t-s sms-ek kiküldése állatság volt (a megfogalmazásról már nem is beszélve); a megoldásáról annyit, hogy mi a családban du 2 és este fél 10 között kaptuk meg Pesten a lakásban (mert amúgy ki se mozdultunk onnan). És í. t.
Arra valaki már egyszer választ adhatna, hogy ha ennyire egyértelműen lehetett tudni, hogy micsoda katasztrófa *lehet* - tehát aki útnak indul az agyhalott hülye, mert neki ezt tudnia kell, akkor vajon a katasztrófavédelem, meg az autópályakezelők *előre* miért nem készültek fel a dologra. És ha már nem állt haptákban minden hókotró akkor mi tartott tizensok óráig ahhoz, hogy végre elkezdjenek gondolkodni, hogy mégiscsak kéne valamit csinálni.