Nem kapcsolom ki a modul támogatást, de "alapból" semmit nem fordítok modulba.
Egyszer-kétszer jól jött már, amikor hirtelen, reboot nélkül kellett valami új kernel feature, na akkor ahhoz csináltam modult. Üzemszerűen azonban nem használok modulokat, mert nyerni gyakorlatilag nem nyerek vele semmit, macerát viszont bőven tud okozni.
A 4 MB RAM-os időkben volt létjogosultsága annak, hogy csak az legyen benne a kernelben, amire tényleg szükség van. Na, akkor még nem voltak modulok, csak monolitikus kernelt lehetett csinálni :)
A mai x86 hardverek könnyen ráhúzhatóak egy kaptafára, főként úgy, hogyha az embernek lehetősége van saját magának döntenie a hardver vásárlásnál. Nyilván más az eset egy Linux disztribúció összeállítójánál, akinek minden lehetséges szituációt le kell úgy-ahogy kezelnie.
Nekem az elmúlt 15+ év során folyamatos evolúcióval kifejlődött egy(*) olyan kernel konfig, ami az aktuálisan a saját "hatáskörömben" előforduló összes gépre jó. Ez többezer gépet jelent :)
(*) Valójában nem egy kaptafám van, hanem kb. három.