Nem egészen, van adó, amit a helyi önkormányzatnak fizetsz, pont azért, hogy az ellássa a feladatait. (Magyarországon asszem iparűzési adó ilyen, nálunk Finno-ban inngatlanadó is, meg a jövedelemadó egy része is helyben marad.) Olyan országokban, ahol a helyi adók rendszer szinten nem fedezik a helyi feladatok költségeit, ott az állami szint besegít valamivel. Magyarország olyan ország, ahol a helyi költségvetés nagy része az állami szintről jön, mert nagyon kevés a helyi adó. (Sajnos mindenhol a pénzforrás diktál, ezért ennyire átpolitizált ott a helyi szintű politika is.) Más országokban, ahol ez az arány nem borult fel (azaz a helyi adók fedezik a helyi költségeket), ott gyakran igen világos, hogy pl az ovi minőségéért a helyi önkormányzat fülét kell rángatni.
A helyi és az állami szint között mindenhol van még egy szint, mert a legtöbb állam túl diverz, túl nagy. Erre lettek a régiók az EU-ban. Mo-n történelmi okokból megyék vannak. Nem feltétlen rossz az, működhet a rendszer jól is.
Igen, abban igazad van, hogy a legtöbb szociális rendszer a kisebb keresetűeknek jó (nekik a legjobb), pl pont az oktatást megszervezhetnék a gazdagok is maguknak, de mondjuk komplett egészségügyet nem biztos. De sok országban létező fogalom a társadalmi szolidaritás, ahol a gazdag hajlandó finanszírozni a szegény oktatását/egészségügyét/stb, cserébe a szegények nem csinálnak forradalmat.
Csaba