Anno a tandíj az egyetemeken maradt volna, most megy a központi nagy kalapba. Anno 2006ban tárgyaltak arról (kormány, hallgatók, MTA, Rektori konferencia, Nagycsaládosok egyesülete, ha jól rémlik), hogy 2009-ben hogyan és miért és mennyit kell majd fizetni. Most arról van szó, hogy jövő szeptembertől kinek, mennyit kell fizetnie, ha nem jut be az ötvenháromezer (2006-os adat) helyett 10000 körüli államilag támogatott helyre. Anno havi 10-15E Ft-os hallgatói térítésekről volt szó (aminek 2/3-át az egyetemek szociális és tanulmányi ösztöndíjra kellett volna, hogy fordítsák), most félévente 250000Ft környékén indulnak a térítési díjak - egészen 8-900000Ft/félév(!) összegekig. Anno az volt a terv, hogy aki jól tanul, az a fizetendő térítési díjnál többet kap vissza tanulmányi ösztöndíjként, aki rosszabbul, az meg nem, illetve aki nagyon lecsúszik tanulmányi eredményét tekintve, az mehet költségtérítéses (teljes fizetős) képzésre - ÉS onnan visszafelé is vezetett volna út, azaz aki teljes költségtérítésesként nagyon jól tanul, az válthat államilag finanszírozott képzésre. Anno nem volt tervbe véve olyan hallgatói szerződés, ami -a képzés teljes költségének egy összegben történő kifizetését leszámítva- röghöz kötné a hallgatót a végzését követő sok-sok évre -- most van. Anno bővebbek voltak a keretszámok, és javarészt a jelentkezők igényeihez igazodtak. Most tervutasításos rendszerhez hasonlatosan központilag mondják meg, hogy melyik egyetem, melyik szakra hány főt vehet fel. Soroljam még a különbségeket?
Anno én is voltam DÖB-tag, mint tanköri titkár, és láttam, mi az, amit "elbír a papír". Pedig nem manapság volt...