Tegyük már hozzá, hogy:
1) a munkavállalónak nem csak jogai vannak, hanem kötelességei is
2) a munkáltatónak nem csak kötelességei vannak, hanem jogai is
A munkavállaló vs. munkáltató egy egymásra utaltsági viszony. Egymás munkájából élnek.
Rendes helyen ezt mind két fél tudja.
Ahol én dolgozom, ott "egyensúly" van: van hogy 16-18 órát nyomok egy nap, ha olyan a feladat. És van hogy két napig a házam körül dolgozgatok (munkaidőben!), mert pangás van. Éves szinten átlag napi 8óra. Nem heti, vagy kéthavi szinten (ahogy a sokak által feszegetett szent MTK írja), de éves szinten minden gömbölyű.
Ők nem feszegetik mit csinálok pangás idején, én nem verem a nyálam a hajtós időszakok miatt. Amikor pedig bajban voltam, akkor mondhattam azt, hogy "főnök, gáz van! Most kell lóvé!" Egy órán belül az adminisztrátor a bankban volt, és KP tette a számlámra a "segítséget". Kamatmentesen!
A munkavállalónak is illik magába néznie!
Amit itt feszegettek (egyoldalúan) a munkavállaló jogairól, és a munkáltató kötelességeiről, azt egy bizonyos társadalmi réteg is hasonlóan feszegeti hazánkban a segélyekkel kapcsolatban. Lássunk már egy kicsit szélesebb körben is!
---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."