Némileg árnyalja a képet:
Ha egy lakásban két évig nem lakik senki (pl. külföldi munka, és senkinek nem adtad ki), akkor a beköltözés előtt/alatt/után költeni kell a lakásra, mert egy lakás akkor is amortizálódik, ha nem lakik benne senki. Máshogy, mint egy lakó esetén, de valamekkora összeget mindenképpen költened kell rá. Továbbá bizonyos költségeket (például közös költség, központi fűtés, szemétdíj) ilyenkor is fizetned kell. Tehát jelentős kiadásaid lesznek.
Ezzel szemben áll, hogy akkor is amortizálódik, ha laknak benne, de ilyenkor van havi rendszeres bevétel is, továbbá a rezsit a lakó fizeti.
Tehát lakó nélkül havi rendszeres költséged van, plusz a természetes állagromlást is saját magad állod. Bérlővel viszont a havi rendszeres költséget nem te állod, havonta megkapod a bérleti díjat. Ebből kell kigazdálkodnod a szerződés, illetve a törvény szerint a bérbeadóra háruló javítási költségedet. De a hasznodat növeli, hogy az üres lakás esetén is fizetendő költségeket nem te fizeted. Erről nagyon sok bérbeadó szeret elfelejtkezni.
Aki a szerződésben bérlőként, vagy bérbeadóként nem rögzíti, hogy a javítási, felújítási és egyéb költségeket ki fizeti, az meg is érdemli, és járjon szorgalmasan bíróságra.
-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.