( Andrei | 2011. 06. 30., cs – 08:48 )

Ugye ez is izles kerdese, amin kar vitatkozni.

Persze a linuxosok/unixosok koreben van egy hype, mert "meno" vi-t hasznalni, mert az olyan, mintha ertene a dolgokhoz az illeto.

Magam reszerol azt mondom, hogy komoly teljesitmeny a vi (nyilvan sok munkat tettek mar bele), viszont egy fust alatt ki is allitja a szegenysegi bizonyitvanyt a linux/unix vilagrol. Ha konzolos editorok teren ennyi az eredmeny az elmult par evben, akkor lehuzhatja magat a szakma a wc-n.

1. most mar minden billentyuzeten van kurzormozgato, home/end, pageup/down, funkciogombok. Elvarnam egy editortol, hogy mukodjon is kapasbol. Vi eseten ez nem igaz.
2. a minimalizmusra (== csumpi felulet) mar nem igazan magyarazat az, hogy lassu halozati kapcsolattal is mukodjon. A mobilon keresztul netezve is van annyi savszelessege az egyszeri szerencsetlen informatikusnak, hogy meg lehessen jeleniteni menuket, es egyeb vezerloket intuitiv es hatekony modon.

Nyilvan lesz itt olyan ember, aki a fentiek valamelyiket tudja cafolni, de ez a marginalis kissebseg. A fenti kitetelek a mai esetek elsopro tobbseget lefedik.

Innentol elkanyarodnek kicsit a fejlesztoi siramok fele, nem vagyok admin.
3. A fejlesztoket tamogato funkcionalitasokkal en tobb problemat latok: file szintu, nem intelligens es nem tud eleg infot adni a felhasznalonak. Lehet, hogy ez a ctags/cscope korlatozottsagabol fakad, nem tudom. Az biztos, hogy a VisualStudio Intellisense vagy a QTCreator IDE merfoldekkel tobb segitseget tud adni a fejlesztonek.
4. En pl. foleg mercurialt hasznalok source control celokra. Ennyi a vi tamogatas: http://mercurial.selenic.com/wiki/VimVcsPlugin. Harom nyuves parancs. Hatize.... Sovanyka. Biztos mindent meg lehet vele csinalni, de kenyelmesnek nem neveznem.