1) A Földet baromira nem gondolták laposnak párszáz éve. Még ha igaz is lenne, amit mondasz, Amerikát 1500 előtt felfedezték, tehát öt évszázada már kísérletileg igazolt, hogy gömb alakú. De előtte sem gondolták, hogy lapos volna, olvass utána. Ez városi legenda.
2) Tudod kik szoktak azzal érvelni, hogy de mennyit tévedtek régen is a tudósok? Megmondom. A krecionisták, az ezotérikusok és az örökmozgók építői. Tévedtek, igen. A tudomány meg fejlődött. A tudósok mindig a kor megfelelő kísérleti bizonyítékai alá gyártanak elméletet, ami azon túl van, az merő spekuláció. Ezek az elméletek pedig nem dőlnek meg, csak belehelyeződnek egy általánosabb képbe (lásd Newton fizikája ugyan nem igaz ÁLTALÁBAN, de speciális körülmények között mérési határon belül igen, ugyan ez van a többi jelenséggel is, a fizika és a többi természettudomány nem feltalálja a világot, csak leírja a működésüket).
3) Nem jó dologba kötöttél bele. A matematika egy igen egzakt dolog. A cáfolhatóság itt nem szempont, mivel nem tudományos elméleteket állítunk fel. A logika szabályait követve, néhány feltevésből belátunk néhány másikat. Például a szokásos halmazelméleti axiómákat feltéve, és a p-adikus (p itt 10) törtábrázolást használva kijelentjük, hogy 0,9* == 1. Ez egyszerű következmény. Persze alkothatsz olyan rendszert, ahol ez a két szám (ami nálunk ugye egy szám) nem egyezik meg, de ez egy torz rendszer lesz. A komplex számokat is lehet rendezni, de minek?
----
Hülye pelikán