( hajbazer | 2010. 05. 22., szo – 19:44 )

Nagyon sok dolog katonai alapkutatásból került át a polgári életbe, mivel az ember aggresszív jellem. Napokon át próbáljuk a másikat meggyőzni a saját igazunkról, és ehhez különféle eszközöket vetünk be, mint az internet (katonai alapkutatásból fejlődött ki), a számítógép (katonai titkosítás és rejtjelezésből fejlődött ki), az LCD és a TFT (a harctéri helyszűke okán fejlődött ki), a laptop (a harctéri akkumulátoros használatból fejlődött ki), és még sorolhatnám.

Milyen egyszerűen letudod magadnak, hogy az "ember agresszív jellem", nos hát ezért is tartunk itt, sokan így letudják. A katonai alapkutatásokkal sincs baj, amíg azok a honvédelem (pl. esetleges szovjet atomtámadásra való felkészülés) és nem hódító háborúk (Irak, Afganisztán, Pakisztán stb.) kezdeményezésének érdekében folynak. Az internet (ARPANET) azon célkitűzésből született meg, hogy egy decentralizált hálózatot hozzanak létre katonai, majd később egyetemi kutatásra használt számítógépek között úgy, hogy az ellenálljon egy szovjet atomtámadásnak is (tehát ha úgytetszik honvédelmi célból). Ezért lenne szükség szemléletváltásra a technológia-iparban, hogy ne a másik legyőzése, kinyírása, megsemmisítése, feltörése legyen a cél és mindez végeláthatatlan versenyhelyzeteket kreáljon, ami végül vadkapitalista viselkedésmódhoz vezet.

Ezek jó része nem fejlődött volna ki a polgári életben, mert nem lett volna rá fizetőképes kereslet az alapkutatásokhoz... sajnos ez a helyzet.

Elképzelhető, hogy nem a "fizetőképes kereslet"-re kéne alapozni. A kormányoknak érdekesmód volt pénzük ezekre a kutatásokra - hiszen ők finanszírozták (mégha bankoktól felvett hitelből is). Ugyanígy lehetett volna finanszírozni nem katonai célból is, max. nem került volna emberek életébe. Látod.. látod.. itt a másik nagy probléma. Amikor Hirosimára kell atombomba, meg hogy "megmutassuk a náciknak, mekkora faszagyerekek vagyunk", akkor van pénz olyan technológiára, amelyen előtte mindenki ugyanúgy röhögött, mint állítólag a "Toyota mérnökei" az én hozzászólásaimon, de amikor a közjó, az emberiség növekedésmentes fenntartható fejlődésének elősegítése a cél, akkor már minden drága, akkor már Te is csak jövő időben beszélsz. Nagyon örülök, hogy felhoztad ezeket a katonás példákat, mert így legalább látod Te is, hogy a legtöbb ilyen dolog pusztán politikai akarat és/vagy elhatározás kérdése. Ezutóbbit hiányolom a mai modern számítástechnikából és ezért írogatok éppen ebbe a topikba.

Nehéz megérteni, nekem is sok évbe került, mire megértettem, de nézz körül a természetben, a lebomló anyag a természetes, az apáról fiúra öröklődő anyag a mesterséges, a mű, amely ellenáll a természetnek. Egy tölgyfa évente ledobja a leveleit, az ellenálló fatörzse a természetben évek alatt elkorhad, ha felhasználod faházban, akkor vagy vegyszerekkel kell kezelned, vagy húszévente új házat kell építened, melyik a természetesebb, a faház vagy a kőház, amely évszázadokig megmarad?

Nekem pedig azt nehéz megérteni, hogy ha tényleg így van, akkor a tölgyfa miért nem fizet adót, hogy süthesse a nap vagy öntözhesse az eső, és miért nem mondják meg neki, hogy merre nőhet vagy merre nem. Nagyon kellemes gondolkodni az elméleteden, viszont ugyanoda lyukadok ki mindig: a fogyasztók megkopasztásához. Ha mindenáron rövidtávra kellenek elektronikai termékek, akkor 1) biztosítsák a visszafelé-kompatíbilitást és azt, hogy a szoftverek maradandóak legyenek 2) csak egyszer kelljen kifizetni a hardvert (aztán utána mondjuk 20-30 évig "ingyen" adogathatják nekem a "falevelekből" összerakott gépeket). Te is érzed már, hogy valami sántít, főleg az utóbbinál. Mi? Segítek: nincs extrapr....

Egy dolog nem volt az utóbbi egy évtizedet leszámítva: elérhető áron és a megszokott biztonság mellett megvásárolható elektromos autók. Nem volt olyan, hogy besétálok a Toyotához, és vagy veszek egy Corollá-t 5 millióért vagy egy azonos felszereltségű Prius-t 7 milliért, 1996-ban a különbség egy nulla volt az ár végén és nem 30-40 százalék.

Itt nem volt, csak a Frei dossziéban mutatták be anno, mi van Kaliforniában. Ott viszont lehetett kapni elérhető áron elektromos kocsit (pl. GM EV1 34000$ volt, ami egy amcsinak szerintem nem volt olyan sok, mint neked a 7milla). Annak lenne jó utánanézned, hogy miért állították le a gyártást, miért zúzatták be a kocsikat, és miért követeltek szigorúan vissza minden egyes darabot. Mi indokolta ezt?

Egy 2000-ben gyártott Prius I és egy 2010-ben gyártott Prius III között ég és föld a különbség (vezettél már Prius-t?). Csak az elvakult összesküvés elméletek továbbsuttogói gondolják, hogy 2000-ben, pláne 1996-ban is kész volt már a most gyártott Prius III, csak pihentették a fiókban... jól hangzik és az emberek hajlamosak felülni ezeknek a baromságoknak, a Toyota mérnökei meg sírva röhögnek.

A Prius I vagy a Prius III hibridautók, ami egy kompromisszum volt az olajcégek és a fenntarthatóság között. Ne keverd a szezont a fazonnal. Nem mondtam, hogy 1996-ban kész volt a Prius III, de azok a kocsik, amik akkor elektromosak voltak, készenálltak.

És aztán mit csinálnak a megszokszorozott extraprofittal? Elássák? Elégetik? Kilövik a napba?

Mit akar, akinek hatalma van? Még több hatalmat. Továbbgondoltam a folyamatot és le is írtam, mi lesz belőle, max. nem volt világos: nyilvánvaló, hogy a megsokszorozás után újra és újra dönthetnek, hogy mire költik.