Melyik Linux disztribúcióban csalódtál eddig a legnagyobbat?

Linux

Ubuntu
17% (148 szavazat)
Kubuntu
4% (35 szavazat)
Mint
0% (4 szavazat)
Debian GNU/Linux
4% (32 szavazat)
Fedora
5% (43 szavazat)
Red Hat EL
2% (19 szavazat)
openSUSE
8% (74 szavazat)
Novell SLE
0% (4 szavazat)
Mandriva
2% (16 szavazat)
Arch
1% (5 szavazat)
Gentoo
4% (33 szavazat)
Slackware
1% (8 szavazat)
blackPanther OS
2% (15 szavazat)
UHU
15% (131 szavazat)
Frugalware
2% (14 szavazat)
Sabayon
1% (8 szavazat)
Chakra
0% (1 szavazat)
Egyéb, leírom hozzászólásban
3% (30 szavazat)
Csak az eredmény érdekel
30% (263 szavazat)
Összes szavazat: 883

( trey | 2010. 04. 11., v – 15:04 )

Az elmúlt 10+ évben összesen 3-4 Linux disztribúcióval volt dolgom. Egyikben sem csalódtam.

--
trey @ gépház

+1, en sem tudtam volna szebben megfogalmazni.
Ezenkivul egyéb, leírom hozzászólásban:
Az ugynevezett felhasznalobarat terjeszteseket nagyon nem szeretem, egy-egy ujdonsagot talan csak azok kezelnek, de aztan egy regebbi dolgot, egy alapveto dolgot meg elrontanak, korulmenyesebbe tesznek vagy pedig egyszeruen el vannak hizva.

( saxus | 2010. 04. 11., v – 15:13 )

Debian és Debian deriváltak.

----------------
Lvl86 Troll

( Polesz v | 2010. 04. 11., v – 15:16 )

Egyikben sem csalódtam. Mind más és más, nekem maradt a Slackware :-)

Hát most épp próba alatt van, de nem hinném, hogy felteszem. Valamelyik régi gépen lehet. De legalább értem amit írtál.
Ez a 12 ablak kicsit sok ;) Vicces, hogy változik a háttér, és hogy gyárilag van tuxpuck, ami nincs benne a menüben ;)
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime
Windows hate ;)

Most ismerkedem vele éppen, egyelőre csak a live rendszert gyűröm, de idáig tetszetős és gyors. Egyedül a Skype-al gyűlt meg a bajom, mert az istennek sem hajlandó működni a mikrofon. Amit az Enlightenmentből ki lehetett hozni, na azt kihozták, ami a GUI-t illeti. Ezek után majd egy Virtualboxos próba következik. Főrendszernek nem biztos, hogy fölraknám, de egy netbookon (már ha lenne nekem ilyen) szívesen kipróbálnám. Mindenesetre nekem tetszik, most is alóla írtam.

Nekem mandrivára ment, de hosszasabb időt én is csak mandrake-en töltöttem. Mandriva ugyanannyira nem jött be, néhány hét után szedtem le. Számomra szinte semmit sem változott ugyanannyira nem állt kézre +sokkal lassabbnak éreztem régebbi önmagához képest. Hát még a többihez.
De rég vártam már egy distrowar-t ;)
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime
Windows hate ;)

( Hiena v | 2010. 04. 11., v – 15:53 )

Ugyanaz a szar mindegyik, csak színben és méretben különböznek.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( Gyuszk v | 2010. 04. 11., v – 15:55 )

Végülis az uhu -ra voksoltam mert egy nagyon jó kezdés után így leállni...

********************
"Aki nem backupol az tehetsegtelen :-)"
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkins)
http://holo-media.hu

( uzsolt v | 2010. 04. 11., v – 15:57 )

Több választ miért nem lehet beikszelni?

( Dosika v | 2010. 04. 11., v – 16:02 )

PC Linux OS-ben, és nagyon nagyot...

archbol lehet egy ora alatt chakrat derivaln es chakrabol lehet 1 ora alatt archot integralni. Joval konnyebben mint debiant ubuntut mintet egymasbol, mert még a repok is majdnem ugyanazok, kiveve a kde-s reszeket de az gyorsan kicserelheto.
--
"Majd nagyot fogok rohogni Bill, mikor en szoftvert arusitok, te meg meg kell hogy nyissad a Windows forraskodjat, mert elvesztettel egy ilyen rohelyesen egyertelmu fogadast" (90's)

Ha rarkod a chakras hatterkepet, leveszed a plasmarol a desktop pagert es felrakod az osszes felesleges drivert, akkor igen :D :P
--
"Majd nagyot fogok rohogni Bill, mikor en szoftvert arusitok, te meg meg kell hogy nyissad a Windows forraskodjat, mert elvesztettel egy ilyen rohelyesen egyertelmu fogadast" (90's)

( hajbazer v | 2010. 04. 11., v – 16:28 )

Gyakorlatilag mindegyikben, de a legnagyobbat az Ubuntuban, mint desktop. A Linux kernel eredetileg abból a célból látott napvilágot, hogy legyen egy nyílt forráskódú, UNIX-alapú, és a hardvererőforrásokat az addigiaknál sokkal jobban kihasználó rendszermag, melyre operációs rendszer épülhet. Ez a célkitűzés az, amivel egyet tudtam érteni és amíg a Linux nem terjedt el annyira, mint most, addig nagyjából ez is volt igaz rá. Ma a Linux disztribúciók legyen szó akár desktopról akár szerverről megkövetelik maguk alá a hardvert, mert a fejlesztők egyre csak lustulnak és lustulnak inkább megírják valamilyen framework-ben vagy tákolmány library-ket használva, minthogy assembly-ben optimalizálnak vagy hatékony kódot írnának. Sajnos ez igaz a gcc-re is, amit leginkább használnak a disztribek csomagjainak fordítására. Évről évre egyre inkább lassult, több memóriát eszik és a generált kódok sem követelnek meg új hardvereket.

Nyilvánvaló, hogy mely tendenciáról van szó és a hardvergyártók miért kezdték el ilyen széles körben támogatni a linux-alapú rendszereket. Azért, mert ha a Linuxban is sikerül affelé terelni a fejlesztőket, hogy azért annyira ne optimalizáljanak, azért egy új disztribúció alá kelljen már új gépet is venni, akkor ők is jól járnak (mármint a hardvergyártók), mert nem reked be a piacuk a "túl gyors" szoftverek miatt. Ez a tendencia több szempontból is káros. Egyrészt tisztességtelen a fogyasztókkal szemben, másrészt környezetkárosító, pazarló, irreális és beteges.

Ha megnézem a Linux disztribúcióit, nem találok olyat, ami mondjuk egy Pentium 3-as gépen olyan sebességgel és hatékonysággal futna, mint egy Windows XP, holott pont ez volt az alapcélkitűzés a kereskedelmi szoftverekkel szemben (melyekre szintén igaz az előbb említett tendencia, sőt). Onnantól, hogy grafikus felületet kell használni, néhány kivételtől eltekintve nem találni olyan felületet vagy megoldást ami ne lenne erőforráspocsékoló bloatware (GTK2, QT stb.). Mellesleg a Windows 7-nek erőforrásigényével és -pocsékolásával már sikerült behoznia a "lemaradását" a legtöbb Linux disztribúcióhoz képest. De nem csak a grafikus alkalmazásokkal van probléma. Van egy Pentium II-es gépem, amit routernek használok. Debian Sarge van rajta, egy évek óta kihalt disztribúció. Azért van ez rajta, mert ha frissítenék, felére lassulna a gép, a rajta lévő programok sebessége és hatékonysága (kipróbáltam már és ugyanez volt, mikor Woody-ról Sarge-ra frissítettem) drasztikusan csökkenne. Nem azért, mert az új disztribúcióból többet használnék, hanem azért, mert egyre kevésbé optimalizálják (nem gcc-vel, hanem forrásszinten) a kódokat, hiszen az úgyis jól fog majd menni azokon a gépeken, ahol van mit elpazarolni - valószínűleg ilyen gépeken fejlesztik és tesztelik. Természetesen vannak up-to-date kicsi disztribek, de abban pedig nincs benne az, ami nekem kell, meg Debianhoz vagyok szokva és meg vagyok vele elégedve.

Radikális szemléletváltásra lenne szükség a Linux disztribúciókat illetően, vissza kéne térnie annak a felfogásmódnak, hogy igenis régi hardvereken is jól fusson és igenis, ha már azzal feszengenek, hogy mennyi architektúrára jó, akkor települjön fel egy Pentium I-re is és használja ki minden lehetséges erőforrását a legoptimálisabban, ne az aktuális piaci szempontok határozzák meg, hogy mire és hogyan programoznak a fejlesztők.

Először is a mai gépek nagyrész már nem P3 ÁMDE ha azon szeretnél valamint futtatni akkor Debian netinstall + Xorg + Fluxbox (P3 -as régi laptopom így egy netbook funkcióját tölti be).

Véleményed második része szerint nyomi vagy éspedig azért mert nem beszélnél faxságokat ha egy kicsit utánanéztél volna. SOHA nem az erőforrásigény csökkentése volt a cél hanem az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő szoftverekkelek szemben egy nyílt forrású, bárki által módostható szabad felhasználású verziót hozzanak létre.

Harmadrészt nyomi van mert a megalapozatlan véleménydet A4 -be fejtetted ki így most mindenki látja hogy nem sokat konyítasz a dolgokhoz de megpróbálsz okoskodni, s bár nem kenyerem most trollkodtam egy kicsit.

Szép napot! :)

SOHA nem az erőforrásigény csökkentése volt a cél hanem az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő szoftverekkelek szemben egy nyílt forrású, bárki által módostható szabad felhasználású verziót hozzanak létre.

Hállelújá. Sikerült. Káoszos librarykkel és API-kkal, ugyanakkora vagy nagyobb erőforrásigénnyel, mint az erőforráspocsékoló kereskedelmi szoftverek. Mellesleg én még mindig úgy tudom, hogy célkitűzés volt az erőforráshatékonyság is.

Lehet, hogy neked nem fekszik, hogy A4-et írjál, de legalább érvelni érvelhetnél, röviden, lényegretörően, akár linkelgetve, mielőtt szegénységi bizonyítványod átvéve minősítgetsz és nyomizgatsz, mindeközben azt hiszed, hogy ezzel meggyőztél másokat (vagy akár engem). Aki látja azt a tendenciát, amiről írtam, az nem fog "nyominak" nézni, csupán azok, akiknek minden jó így, ahogy van, legyintve rámondják az elöregedett gépre, hogy "áhh, ez már régi, jólesz egy netbooknak is" nem azért, mert már használhatatlan, hanem mert nincs rá normális, up-to-date szoftver.

Csak halkan megjegyzem, hogy egy modern gepen egy modern oprendszer gyorsabb, mint egy regi verzio (jo pelda erre a Win7, sokkal gyorsabb egy modern konfigon, mint ugyanazon a gepen egy WinXP).

Persze lehet tokolni az assemblyvel, de akkor meg amiatt sirnal, hogy nincs szoftvered.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Ha megnézem a windows verzióit, nincs olyan, ami egy P3-as gépen megfelelő sebességgel és hatékonysággal futna. Ja, hogy az XP olyan? Ja, hogy az XP már majdnem 10 éve jelent meg? Ja, hogy az XP egy P1-en nem fut megfelelő sebességgel, az már nem érdekel? Kicsit sántít a példád, úgy érzem.

A P1 hardvere is képes egyre s másra, erről írtam a Debian Sarge-os példát, de azt már lehet nem sikerült megemésztened. Válaszolva, de igen, érdekel és nem állítottam, hogy P1-en megfelelő hatékonysággal futna egy XP. Gyakorlatilag nincs up-to-date szoftver, ami a mai desktop elvárásoknak megfelel és normálisan futna a P1-en - ellenben működőképes P1-ek még szép számban vannak (már amelyik nem hulladékként a telepen a tendenciának köszönhetően).

Akár mennyire nem hozzáértő és okoskodó, én egyetértek vele, szerintem is, ha már nyílt forráskód, akkor a 'szakembereknek' javítani kéne rajta, mint működésben, mint gyorsaságban egyaránt. Igaz, hogy elég ódivatú egy P1-es, vagy 2-es, de bakker, hamár ilyen sok ember hozzáfér a kódhoz, igazán "optimalizálhatnák", gyorsíthatnák is azt. Jó, ez szubjektív, de ami azt illeti, a Linux-ot mindenki számára elérhetőnek és használhatónak akarják tenni, ha jól értem: akkor az oldschool brancs miért maradjon ki a mókából? Ugyan alátámasztani nem tudom, de könnyen el bírom képzelni, hogyvalóban nem tesztelik túl a fejlesztők a kódot, mielőtt beépítik azt a kernelbe, disztróba, akármibe - valóban kezd parasztvakításba fordulni az alapjába véve jó ötletnek induló szemlélet - feledésbe merül a KISS (Keep It Small, Simple), és az egész átmegy disztrók közti 'üzleti versengésbe', miközben egyátalán nem erről kéne, hogy szóljon. Szerintem pölö egyátalán nem baj, ha a Debian párévente ad ki stabil verziót, ha azt szétteszteli...
--
Azt akarom, hogy az emberek ne kényszerből tanuljanak, hanem azért, mert tudni akarnak.

szerintem a kódoptimalizálás ezen a szinten értelmetlen és felesleges. nekiugrik mondjuk 5-6 csúcskategóriás fejlesztő egy-egy nagyobb alrendszernek, és véres munkával csiszolnak rajta 10%-ot. Majd jön valamelyik okos gnome fejlesztő, aki kitalál valami apró funkcionalitást, pl. hogy kis felhőcskében megtudod a viharmadártól, hogy leveled jött, meg hogy milyen fontos is, hogy klikkelve lehessen wifi ap-re csatlakozni, és az ehhez szükséges új szoftverkomponensek meg elvisznek 50%-ot a teljesítményből...

minden programot éppen megfelelő lesz az aktuális hardveren, akármit is csinálsz. és ez a fíling konstans marad idő szerint vizsgálva...

Talán százszor meg kéne gondolni, hogy azt a gnome fejlesztőt engedik-e belegányolni a kódba, mert a felhőcskét is le lehet programozni ugyanolyan hatékonyan, mint az előző szoftverkomponenseket. Mellesleg a Gnome-nál kb. így zajlik a fejlesztés - látszik is rajta, mekkora bloatware. Lehet mégse annyira jó ez az oltári nyíltság?

Az a baj, hogy akármennyire is hatékonyan kódolsz, sok mindenhez alap infrastruktúrát kell fejleszteni előbb. Tehát lenni kell dbus-nak meg daemonoknak meg klienseknek meg egyebeknek hozzá, utána meg konfiguráló cuccoknak meg mittomén. És ezeket leprogramozhatod akár a leghatékonyabb szintre, akkor is ott lesz és eszi az erőforrást, csak mert egyesek windows pofára működő linux desktopot akarnak.

Én a magam részéről egyben hajítanám ki ezeket a mai modern cuccokat a linuxból, nekem semmi igényem rá. Openoffice.org? rotfl, amire vi nem jó, azt írja meg más. Régen bele tudták fordítani az emberek a kernelükbe a root device vinyómeghajtóját meg fájlrendszerét a kernelbe, meg képesek voltak beírni egy modprobe-ot egy szkriptbe. Ma meg udev van, ami olyan igényeket elégít ki, amik nekem nincsenek. De most már nem árt észnél lenni, hogy az ethernet kártya nem mindig eth0 és társai.

Kicsit parternalista lett a linux, a fejlesztők meg akarják védeni a linux felhasználókat a saját hülyeségüktől. A régi szép időkben az rm -rf / az bizony hazavágta a linuxot, nem kezdett el okoskodni meg kukába menteni...

na mindegy, idejét múlt vagyok...

csak mert egyesek windows pofára működő linux desktopot akarnak.

Itt van a kutya elásva! A sok linugz pistának akik desktopozni akarnak linux kernel alatt (meg játszani meg flashezni meg anyámkínja )fel kéne fogni hogy ez nem windows és nem is akar az lenni. Lehüjézhettek de nekem még a twm is simán bejön desktopnak.Hangulatban is közelebb áll a unixhoz.

Egy lxde vagy egy xfce az nekem a nagyon minimum. Foleg hetkoznapi desktop celra.. Ennek ellenere sokkal jobb lenne, ha a mai napig majdnem midnen mukodne a windowson is parancssorrol. Pl mennyivel konnyebb vkinek azt mondani, hogy masolja be a parancssorba, hogy ifconfig eth up && dhcpcd eth0, minthogy kattintson a vezerlopultra es ott keresse meg a halozati kapcsolatokat (hulye pelda, tudom)

Ennek ellenere a lo tulso oldalara se kell atesni, a 21. szazadban a desktop azert nezzen mar ki valahogy.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
I'm a Russian spambot

Az a helyzet, hogy nyiltsag ide vagy oda, nem lehet csak ugy kulsoskent kodokban turkalni. Nezd meg a linux kernelt -- majd' minden fejlesztoje profi, fizetett, napi >8 oraban ezen dolgozo szemely. Szoval komplexebb rendszernel mar kevesbe mukodik jol az evolucios fejlesztes.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

A 2009 augusztusi adatok szerint a fejlesztők 18%-a olyan, aki semmilyen céghez nem kötődik, nem kap pénzt a munkájáért.

http://www.linuxfoundation.org/publications/whowriteslinux.pdf

Másrészt azért az, hogy mennyire tudsz belenyúlni a kernelbe igencsak függ attól, hogy melyik részébe akarsz belenyúlni, de egyáltalán nem kell mindent átlátnod ahhoz, hogy egy neked valamiért fontos módosítást megejthess, szóval nem esélytelen alap C tudással sem.

Egy darabig én is egyetértettem vele, fogjuk rá! Abszolút nem vagyok MS párti, igazából azt se tudom, hogy az "olyanok" hogy kerülnek a HUP-ra, DE!!!

"Mellesleg a Windows 7-nek erőforrásigényével és -pocsékolásával már sikerült behoznia a "lemaradását" a legtöbb Linux disztribúcióhoz képest." -> ezt a mondatot aztán végképp nem tudtam hova tenni. Több gépnél tapasztaltam, hogy jobban fut rajta a Win7, mint az XP... Akkor most miről is beszél emberünk?

+1

Most raktam össze penge új gépet magamnak, ég és föld a w7 és a fedora 12. Utóbbi köröket ver a w7-re mindenben. Boot, bejelentkezés, frissítés, program telepítés, program indítás, feladat szétosztás: mindenben.

Eredeti szálindítónak: már majd mindent leírtak, amit akartam én is, csak ennyi:
f11-el laposomon kicsi optimalizálással - tehát poweruser szinten és nem fogattam gentót 3 hétig - 78 mega ram használatig jutottam el. Na ennyit a bőőőőődületes erőforrás igényről...

>>: sys-admin.hu :<<

hát dsl csak abben meg senki nem tud segiteni az pedig el is indul 386 on. baki
chakrában csak az a szar hogy kde lé az elégé lefogja a gépemnet... arch linuxot meg épenhogy sikerült elinditanom de még fel sem ment... ubuntu,uhu-nincsen rá intel 815 driver,és az sb kártyámat nem kezeli... amugy ,még mindig gorsabb mint a vindóz.win7 hez képest még a kubuntu is gors lenne bár...rpm eseket meg még nem használtam
dsl ben meg az a szar hogy nem ismeri föl ugyszintén a grafikus káűrtyát és nincsen rajta csomagkezelö na nekem inentöl halkálom van.egyébként még a monlin vár rám.
-----------------------------------------------------
compaq deskpro p-866,512 ram,arch linux

[off]
Monlin helyett moblin - amúgy nem fog elindulni pIII-as gépen, ne is erőlködj vele. Jó neked az arch/chakra - vagy valamelyik könnyebb ubuntu verzió (lubuntu/xubuntu).

Az LXDE alapú lubuntuval, még ha nem is vagy nagyon ügyes, akkor is sima kattingatós felületen kb 80-100 Mbyte RAM-ba bele tudod préselni a futó alaprendszert (sajnos alaphelyzetben egy csomó gnome szolgáltatást futtat, ezért majdnem ott van memóriazabálásban ahol a gnome-os ubuntu) - kísérletezz! A google chrome mellett használj midori böngészőt - picivel gyorsabb, ismeri az adblock szűrőlistákat, és ha safarira állítod a user agentet akkor a gmail-t is rendesen tudod használni vele. Zenelejátszónak használj mondjuk moc-ot. Rakj fel másod- harmad fájlkezelőt, mert a béta állapotú rendszerben néha még köhög a pcmanfm2/libfm2 - legyen mc és worker mondjuk - így talán kicsivel könnyebb lesz az életed.

Amúgy nemsokára itt a lucid, hát építs arra! Igenis működik a hardwaregyorsítás, hasonló inteles lapon tolom én is, mint te. Pont, hogy Arch Linuxon volt problémás a video - de vagy csomag downgrade-el, vagy gitből forgatott xorg meghajtókkal/mesával az is működött/ik.

p.s.: feltétlenül használj valami helyesírás-ellenőrzőt, időnként elég nehéz kihámozni, hogy mit akarsz írni.
[/off]
_________________________
Linux for human lemmings

A problémádat értem, csak kicsit naiv rácsodálkozás a világra jellege van. Nincs idő mindent assemblyben megírni, nincs ember, aki mindent megír optimálisan. Hidd el, sokkal fontosabb szempont az, hogy valami megbízhatóan működjön, gyorsan elkészüljön, kevesebb tudással rendelkező ember is elkészíthesse, sokat tudjon, karbantartható legyen, mint hogy végrehajtási sebességben gyorsabb legyen 10-20%-kal.

A Linux kernel azért (is) jó, mert konfig opciók módosításával, kis patcheléssel olyanra alakítod, amilyenre akarod, ezért használják a beágyazott rendszerekben. A disztró kernelnek, vagy a disztrónak olyannak kell lennie, ami az adott időben elterjedt gépekre van optimalizálva, és a lehető legtöbb funkcionalitást nyújtja.

Nem tudom mitől várod, hogy most minden fejlesztő magába száll, mert optimalizálatlan kódot írt. Nem azért írt optimalizálatlan kódot, mert a hardvergyártók lefizették. Nem azért, mert beteges környezetszennyező. Egyszerűen neki az kellett, hogy működjön arra és úgy, ahogyan azt általában használják. Hogy neked valamiért az lassú, vagy nem felel meg, akkor vagy megpróbálhatod saját magad kijavítani, vagy megpróbálhatod felvenni a kapcsolatot a fejlesztőkkel, hogy ők javítsák ki.

Nincs, nem lesz olyan radikális szemléletváltás amilyet te szeretnél, amíg nincs rá számottevő igény.

( s3r3nity | 2010. 04. 11., v – 16:23 )

Ostobenkó szavazás. Mit értünk az alatt hogy csalódás? X+1 -et kipróbáltam, sokeminden tetszett sokminden nem aztán választottam egyet ami kézre állt és használom azóta. Csalódni nem csalódtam, szinte mind jó azokra a célokra amikre jelenleg is használom.

Ubuntu csalódás? Szívesen látnám indokolva hogy miért is ...

Ok. Tegyük fel, igazad van. Telepítsd már fel egy Pentium III-ra, aztán próbálj vele átlagos feladatokat végezni (netezés, szövegszerkesztés vááá a hideg kiráz.. openoffice egy percig bootolna, filmnézés), aztán meglássuk :) - megsúgom, hogy Windows XP SP1-gyel ezek a dolgok mennek. YouTube videókat persze csak mplayer-rel lehet játszani folyamatosan, ezt külön köszönöm az Adobloat Flash Player nevű szörnyűségének, de a lényeg, hogy LEHET, a hardver képes rá. A kérdés, hogy van-e ami kihasználja?

Mellesleg annak az X+2 usernek fogalma nincsen arról, mi az, hogy erőforráshatékonyság, őket nem érdekli, hány % CPU-t vagy memóriát eszik a gép egy adott feladat elvégzésekor, egyszerűen csak működik és ez a lényeg.

Rossz példa, mert az "ólommentes" (ólmozott) benzin környezetszennyező, de optimális kódú szoftvereket írni nem hinném, hogy a hardvergyárak befektetőin kívül bárkinek is káros lenne. Én vagyok az a fene akkor, akit érdekel, mert ha egy hardver még működik és erőforrásaiból adódóan képes bizonyos feladatok elvégzésére, akkor elég nagy szégyen, hogy újat kell venni csak a szoftver miatt.

Rendben, nem volt teljesen jo pelda.

A szoftverek messze tobbet tudnak most, mint a P3-as korszakban.

Tenyleg ulj le egy picit mondjuk egy W7 / OSX / jol konfiguralt Ubuntu + eros konfig ele (legalabb 2 mag, legalabb 2G RAM). Ezerszer gyorsabb, kenyelmesebb egy modern OS.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Akkor válassz: kell egy oprendszer, ami régi architektúrákon jól megy, de nem támogatja az újakat, tehát ott egész lassúak, vagy kell egy rendszer, ami pont a fordítottja. Nekem az a bajom, hogy 286-oson nem megy a linuksz. Hogy lehetett Linus ennyire gonosz?
Én úgy gondolom, hogy ha egy régi gépet akarsz beüzemelni, akkor vagy egy régi disztrót (értsd: régebben jelent meg) használj, vagy egy ilyen gépre "specializáltat". Te az előbbit választottad.

Baromira nem erről van szó. Mellesleg ha választani kell, akkor mindkettőt választom.

Én úgy gondolom, hogy ha egy régi gépet akarsz beüzemelni, akkor vagy egy régi disztrót (értsd: régebben jelent meg) használj, vagy egy ilyen gépre "specializáltat".

Én meg úgy gondolom, hogy azok a régi szoftverek nem lennének kompatíbilisek a maiakkal (akár nézzünk egy office-t, no nem 286-oson), de ha azzá tennék őket, akkor nem lassulnának be annyira, mint amennyire lassúak a maiak ugyanazon hardveren. Ezt informatikusként valószínűleg több-kevesebb sikerrel át tudnám hidalni, de a számítógépfelhasználók nagytöbbsége nem informatikus és nem fog ilyenekkel szarakodni, inkább fizet, követi a trendet, mert neki mindegy, csak működjön. Ha működik neki régebbi hardveren az új szoftver az is jó, ha az új hardveren megy az új szoftver az is jó. Ez a trend azt eredményezi, hogy megannyi működőképes számítógép kerül a kukába (millió tonna elektronikus, veszélyes hulladék világszerte) csak azért, mert Linuxék vagy mások így gondolkodtak, mint Te.

Köszi, hogy az egész világ környezetszennyezését rám próbálod fogni :P
Ez nem "Linuxékon" múlik. A mai emberek számottevő része mindig a legjobbat, a legújabbat akarja mindenből venni. Mindegy, hogy a régi működik-e vagy se. Amolyan "verzióbuziság". Erre egyik legjobb példa szerintem a mobiltelefon. Egyre többet tudnak, ergó sok ember azt hiszi, hogy neki erre szüksége van, hogy fényképezzen a telefonjával, hogy rádiózzon, hogy empéhármakat hallgasson rajta, hogy képernyővédője legyen rajta, stb. A régi meg, mikor teljesen jól működik, megy a "kukába".
Sok olyan ember van egyébként, aki a "régi" gépével teljesen elégedett, és nem is cseréli le addig, amíg be nem adja a kulcsot (mármint a gép ;)). A gépek fejlődésével az operációs rendszerek (és a grafikus felületek) is fejlődnek, a parasztvakítás terén is. Valamint a játékok is hasonló ütemű hardver-növekedést "írnak elő".
Elárulom: szüleim gépe az én "régi gépem". Egy Celeron 266 MHz-es gép. Egy linuxot telepítettem rá, böngésznek, szöveget szerkesztenek. Teljesen jól megy nekik, meg vannak vele elégedve. Nem olyan gyors, mint egy egymillió gigaherces micsoda-csuda, de nekik teljesen megfelelő. Szöveget szerkeszteni meg nem OOo-val, hanem abiword-del szoktak. Azóta vettem egy 2GHz-es cerkát, meg egy pályázat keretében egy laptopot kaptam (ami már kóreduó meg mittoménmégmi). Tehát nehogy a gépmániás pistikék közé sorolj ;)

+1, a telefonom lassan 7 éves vagy mi a szösz. És csak akkor fogom kidobni, amikor "beadja a kulcsot." Nem érdekel, hogy az újabbakkal lehet hangfelismeréssel hívást indítani meg kiürülős mojitóspoharas háttérképet buzerálni (ahogy merül az akksid, úgy fogy az ital a pohárból, hívd a tizenhéthatharmincnégyet).

Ez nem "Linuxékon" múlik. A mai emberek számottevő része mindig a legjobbat, a legújabbat akarja mindenből venni. Mindegy, hogy a régi működik-e vagy se. Amolyan "verzióbuziság". Erre egyik legjobb példa szerintem a mobiltelefon.

Ennek legfőbb oka a marketing, a reklámhadjáratok, amit az emberekkel szemben folytatnak a nagyvállalatok, akiknek érdekük a sok új cucc eladása és a régi szemétbe dobatása. Ezek a nagycégek baromira leszarják, hogy mennyi kárt okoznak ezzel akár a környezetnek, akár másnak, hiszen úgyis Kínában gyártják rabszolgamunkával, így az ottani emberek fogják leginkább megszopni. Ha nem lenne ennyi opció és nem lenne marketinghadjárat, mely az emberek fejébe plántálja, hogy mindig vágyjanak újra és jobbra, na akkor lenne normális világ és hidd el, ugyanúgy lehetne mobiltelefonálni, mint most. Tehát a lényeg: amiről Te beszélsz, azt mesterségesen gerjesztik.

Krisztus szent annya te szakmabeli vagy??? :o

Igen, picit másképpen gondolkodom mint a többiek. Lehet ezzel egyet nem érteni, de elszörnyülködni nem értem miért kell rajta. Milyen kárt okozok ezzel az informatikai szektornak? Esetleg azt, hogy ha vezető pozícióba kerülök, akkor megkövetelem a lusta fejlesztőktől az optimális kódot? Esetleg azt, hogy ha a cégem elterjeszkedik, akkor néhány hardvergyártó (és szoftvergyártó) majd lehúzhatja a rolót, mert olyan szoftvereket fog készíteni ez a vállalat, amihez nincs szükség a legújabb hardverre, mégis jól és hatékonyan működnek?
Amit itt a HUP-on a legjobban utálok egyébként, az az, hogy ha valaki egy picit másképpen gondolja, mint a trend - főleg Linux tekintetben - azt egyből elküldik melegebb éghajlatra, letrollozzák, lenyomorékozzák és még lehetne sorolni. Végig kéne gondolni inkább amit írok, hátha van benne igazság, nem poénkodni meg nevetgélni rajta - gyakorlatilag ezzel azon a süllyesztőn poénkodtok, ami felé a világ halad.

"Ha nem lenne ennyi opció és nem lenne marketinghadjárat, mely az emberek fejébe plántálja, hogy mindig vágyjanak újra és jobbra, na akkor lenne normális világ és hidd el, ugyanúgy lehetne mobiltelefonálni,"

Költözz Kubába vagy Észak-Koreába, ott nincs ennyi opció és marketinghadjárat. És ott is ugyanilyen fejlett a mikroelektronikai ipar... JA VÁRJ

Elsiklasz a lényeg fölött :)

Annak utánanéztél, hogy ezeknek a fényeknek a fenntartása mennyi szén-dioxid kibocsájtást és visszafordíthatatlan környezetkárosítást eredményez? Nem csak Dél-Koreában, hanem Kínában és mindenhol máshol. Elég borzasztó (bár számodra lehet, hogy nem) szám jönne ki, ha utánanéznél. A mikroelektronikai iparról pedig ne is beszéljünk. Azt tudtad, hogy egy mikrochip legyártásához grammonként (!) 630 g olaj és 12 liter (édes)víz szükséges? Tekintettel arra, hogy rengeteg helyen vízhiány van, és ennek ellenére a nyugati világ és az általad említett mikroelektronikai ipar ontja magából a termékeit, felélve ezzel a még maradék tartalékokat is, nem tűnik valami tisztességesnek ez a tendencia. Ráadásul ezek a cuccok nem is maradandó dolgok, hiszen mindig kell újabb, jobb, a régit meg dobjuk csak ki, hiszen "kit érdekel a Pentium 3". Az energiaszükségletről, a szállítási költségről, a marketingszemétről - amit kidobálnak festékre, papírra, hogy "ITT A LEGÚJABB ATIRADEON SZÁZEZEEEER, JÁTSSZÁ ÖCSÉM NAGYFELBONTÁSBAN MEG NÉZZÉ HÁDÉ VIDEÓKAT (néhány év múlva meg dobd ki)" - még nem is beszéltünk. Nem kötlözöm Kubába és Észak-Kóreába, mert az a másik szélsőség. Mellesleg Tőled is nagyon kedves, hogy elgondolkodás helyett elküldesz a világ másik pontjára. Végülis az ex-miniszterelnökünk is megmondta: El lehet menni! Magyarul nincs rám szükség, mert nem vagyok elég szolgalelkű ahhoz, hogy beilleszkedjek ebbe az emberiségellenes, környezetromboló gazdaságba.

Javaslom Neked is (és minden kedves trollozónak, nyomizónak) a Hülyeség Kora (Age of Stupid) című filmet.

Nem arról van szó, hogy nem értek veled egyet. Részben igazad van, túl sok az elektronikai hulladék. Azonban az ebben a topikban fellelhető hozzászólásaid nagy része offtopik, nem ide való. Nincs a hozzáállásoddal semmi baj csupán annyi, hogy a trend nem a minőségi optimalizált kód, hanem az hogy legyen modern, új, nagyteljesítményekre képes és legyen gyorsan "desktop/server ready".

Ezeknek a kitételeknek az Ubuntu így tesz eleget. De attól, hogy ez neked így nem jó még ez az amire igény van.

A nagyvállalatok pedig genyók de a legnagyobb innovációt kifejlesztésére csak nekik van lehetőségük, gyakorlatilag ők fejlesztik a technológiát, amitől neked könnyebb az életed. Ezt nevezik fejlődésnek.

Nem baj ha ezekkel nem értesz egyet, az viszont igen hogy egyetemes igazságként hangoztatot a sajátodat.

A nagyvállalatok pedig genyók de a legnagyobb innovációt kifejlesztésére csak nekik van lehetőségük, gyakorlatilag ők fejlesztik a technológiát, amitől neked könnyebb az életed. Ezt nevezik fejlődésnek.

Fejlődésnek azt nevezem, amikor kevesebből többet hoznak ki. Például az Intel Atom processzorkészlet az fejlődés az Intel Pentium 4-hez képest, mert bár hasonló számítási teljesítménnyel rendelkezik, mégis ezt az energiafelhasznállás tizedével oldja meg.
Azt nem nevezném fejlődésnek, amikor egy processzorba beleraknak +1 magot, aztán másfélszer vagy rosszabb esetben kétszer annyit fogyaszt és nesze neked kétszer gyorsabb lett. Ezt úgy hívják: növekedés, de semmiképpen sem fejlődés, bár lehet, hogy annak látszik. Egy szoftvertől pedig az, hogy ugyanúgy fut ezen a +1 magos processzoron, mint egy előző verzió a régin (mellette van egy-két új feature) megint nem fejlődés, hanem szimpla növekedés, mely a nagyvállalatoknak elemi érdeke, hiszen fejlődés ide, növekedés oda, mindig el tudják adni a termékeiket. Ezzel csak a hatalmas méreteket öltő pocsékolás a probléma, illetve a fogyasztók egyfajta termelő-vásárló gépeknek tekintése. A hardver- és szoftveripar gyakorlatilag felváltva húzzák egymást a növekedés felé, miközben fejlődésről csak elenyésző esetekben beszélhetünk.

Egy szoftver részéről azt tekintem fejlődésnek, ha ugyanazon hardveren jobb teljesítményre és több funkció ellátására képes. Nyilván off-topic és nem UNIX-példa, de nézd meg a Total Commandert. Hasonlítsd össze a 6.50 verziót a 7.50-nel. Az utóbbiban van egy rakat új feature, mégis elfut akár egy Pentium I-en is közel ugyanolyan sebességgel, mint az előbbi. No ez fejlődés a szoftver tekintetében. Sajnos ez a legtöbb mai mainstream szoftverről nem mondható el (Adobe, Microsoft, Google, Linuxok stb.), inkább az ellenkezője és nem feltétlenül azért, mert "erre van igény". Inkább azt mondanám "ez is megfelel" és a fejlesztőkben nincs motiváció, mert "úgyis kijön az új proci holnap". Képzeld el, ha lenne egy olyan Ubuntu, ami semmi másban nem különbözik az eredetitől, csak abban, hogy ugyanazon a hardveren 2x-3x gyorsabb. Szerinted melyiket választanák a felhasználók (akik persze tudnának róla)?

teljesen igazad van. bár vannak esetem amikor elfogadható a nagyobb vashasználat, pl a múltkor volt egy vita a zfs extra fogyasztása miatt. ott imho olyan sok plusz valódi innovációt hozott a zfs, ami megéri az a pluszt. de a softwarek 90%ánál minimális valódi plusz funkcionalitásért kell irreálisan sok extra hardwaret alá tolni, de a legjobb ha regresszió is jár az új kiadás mellé.
hol van már a Debian régi alacsony erőforrásigénye?!

Namost itt a lenyeg az lenne, hogy en pont azt latom elonynek, hogy szamtalan linux disztrot talalhat az ember. Nem fogok ubuntu-t rakni nyilvan vmi beagyazott rendszerbe pl. Minden feladatra talalni optimalis megolast. Btw edesapam gepere PIII alatt ubuntu van, mi vele a gond? Igaz, csak netezget vele ...

Windows XP SP1-gyel ezek a dolgok mennek - a vírusok meg jönnek...
Ezen kívül: XP SP1? 2002 vége talán? Remélem akkor mondjuk egy Warty Warthog -ra gondolsz, ha már Ubunturól beszélsz! Egyébként 1,13-as P3, 768MB -rammal köszöni szépen de nagyon jól érzi magát (alternate) 9.04 -el...

Mellesleg annak az X+2 usernek fogalma nincsen arról, mi az, hogy erőforráshatékonyság, őket nem érdekli, hány % CPU-t vagy memóriát eszik a gép egy adott feladat elvégzésekor, egyszerűen csak működik és ez a lényeg.

Erre próbálok rávilágítani, hogy KIT ÉRDEKEL???? ...Ne haragudj meg de az emberek nagyrésze 4-5 évente azéer cseréli az elavult gépet és P1 - P3 -on az általad említette feladatok azok mára extrém körülmények, ne elvárható, hogy egy up-to-date desktop disztró azon fusson neked.

Olyasmit kérsz számon ami nem 2010.

S mint mondtam P3 rossz példa, Debiannal használom, openoffice szövegszerkesztés is megy rajta, plusz Iceweasel, meg Clawsmail és MPlayer de ezeket gyakorlatilag bármely disztróval meg tudnád rajta csinálni attól, hogy nem adják így a kezedbe hanem meg kell dolgozni érte.

Nem verd magad nincs mire. :))))) (Bár megsúgom vicces ahogy erőlködsz, emlékeztetsz valakire ... :))

Erre próbálok rávilágítani, hogy KIT ÉRDEKEL???? ...Ne haragudj meg de az emberek nagyrésze 4-5 évente azéer cseréli az elavult gépet és P1 - P3 -on az általad említette feladatok azok mára extrém körülmények, ne elvárható, hogy egy up-to-date desktop disztró azon fusson neked.

Nézzünk egy pár példát: szövegszerkesztés, netezés, filmnézés extrém körülmények? Ja, hogy csak normális szoftver nincsen hozzá?

Netezés: Firefox, Adobloat Flash Player - no ezzel nem is fog menni P3-mon, de azokat a feladatokat, melyeket ezek a programok megvalósítanak, meg lehetne írni normális formában is. 500 MHz (nézzünk egy átlag P3-at) azért sok erőforrás. Véleményem szerint a Flash-t meg lehetett volna írni legalább olyan hatékonyra, hogy úgy fusson egy ilyen gépen, mint egy igényesebb demo, amit egy partyn írtak - csakhát az Adobe fejlesztők inkább vetetnek új gépet. A Firefox-ot is meglehetett volna így csinálni, ha nem JavaScriptben lenne írva az egész (a kiterjesztések legalábbis) és újraírnák a Gecko környezetet optimalizált kóddal. Meg lehet nézni egy WinXP-n (vagy egy linuxon) milyen baromi lassan jelenik meg Firefox-ban akár a File menü (1-2 másodperces késés), miközben 100% CPU-t zabál. Erre ne mondja senki, hogy hatékony.

Filmnézés: Ebben a szektorban van egy olyan jó dolog, amit úgy hívnak mplayer. Azon kevés szoftverek közé tartozik, ahol még számít az erőforráshatékonyság, így egy ilyen gépen minden gond nélkül lehet a legtöbb (nem HD) filmet nézni.

Szövegszerkesztés: Van nekünk egy M$ office meg egy OOo. Az OOo-ról tudjuk, hogy bloatware, az M$ office-nak pedig nehezére esik visszafele kompatíbilitási csomagokat normálisra megcsinálni, hogy vegyél újat - az új persze már nem fut normálisan, lassú, bloatware - ezért vegyél új gépet.

S mint mondtam P3 rossz példa, Debiannal használom, openoffice szövegszerkesztés is megy rajta, plusz Iceweasel, meg Clawsmail és MPlayer de ezeket gyakorlatilag bármely disztróval meg tudnád rajta csinálni attól, hogy nem adják így a kezedbe hanem meg kell dolgozni érte.

És áruld már el, kérlek, mennyi idő alatt indul cold start-tal az OOo és mennyi memóriát zabál, ahhoz képest, hogy csak egy nyamvadt szövegszerkesztő?

Nem verd magad nincs mire. :))))) (Bár megsúgom vicces ahogy erőlködsz, emlékeztetsz valakire ... :))

Valóban? Mégis kire?

Ez most borzasztó?
Nem vitatkozni akarok, csak rápillantottam, hogy nekem mi a szitu.

pIII@667Mhz:

[memyselfandiren@freyr ~]$ time ooffice
Gtk-Message: blabla
real 0m10.380s
user 0m0.077s
sys 0m0.163s

htop szerint 12.5% memóriát eszik.
durván ~40 MByte.

ezzel szemben az abiword kiherélt változata (no gnome függőség) kb harmadannyi memmét eszik, viszont nem tudok vele táblázatozni (vö az oo nem csak egy nyamvadt szövegszerkesztő). Gnumeric meg most nincs, mert hoz pár nem kívánatos gnome függőséget.

_________________________
Linux for human lemmings

Akkor hadd tegyem hozzá a következőket, ellencáfolatul:

root@anyu:~# uname -a
Linux anyu 2.6.24-25-386 #1 Tue Oct 20 06:50:20 UTC 2009 i686 GNU/Linux

root@anyu:~# cat /etc/lsb-release
DISTRIB_ID=Ubuntu
DISTRIB_RELEASE=8.04
DISTRIB_CODENAME=hardy
DISTRIB_DESCRIPTION="Ubuntu 8.04.3 LTS"

root@anyu:~# cat /proc/cpuinfo
processor : 0
vendor_id : GenuineIntel
cpu family : 6
model : 8
model name : Pentium III (Coppermine)
stepping : 6
cpu MHz : 1003.929
cache size : 256 KB
fdiv_bug : no
hlt_bug : no
f00f_bug : no
coma_bug : no
fpu : yes
fpu_exception : yes
cpuid level : 2
wp : yes
flags : fpu vme de pse tsc msr pae mce cx8 sep mtrr pge mca cmov pat pse36 mmx fxsr sse
bogomips : 2007.85
clflush size : 32

root@anyu:~# free
total used free shared buffers cached
Mem: 515832 508672 7160 0 64244 253364

MSN, Netezés(igen jutyub is), Levelezés, OOo, Filmnézés.

WinXP-t töröltük miután folyamatosan összebarkácsolták az unokák, és anyu bt tulaj lett, ahol a legalítás fontos cél volt.
ps: anyu 62 éves.

( tombenko v | 2010. 04. 11., v – 16:28 )

Amit használtam, egyikben sem.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

( dejo v | 2010. 04. 11., v – 16:44 )

Akkor mondhatnám, hogy csalódtam benne, ha évekig megelégedéssel használom, majd olyan elementáris változtatás vagy minőségromlás lépne fel ami miatt már nem tudnám, vagy akarnám tovább használni.
Amik eddig igazán tetszettek azokat ma is használom. Jó a RedHat 9 után a Fedora jött, de lényegében ugyanaz.
A Debiant egy időben kóstolgattam, de nem nagyon használtam, aztán jött az Ubuntu és azzal nincs különösebb probléma. Szerveren CentOS nekem kiváló. Az UHU-t szerettem volna egy időben használni, de nem igazán bíztam benne, hogy tartós lesz a fejlesztése, ezért azt évekkel ezelőtt dobtam. Ha valami csalódás volt akkor talán ez. De ez is csak azért mert a kezdeti akadozások után valami profibb irányba történő továbblépést vártam, aztán talán még most is a kezdeti idők szerinti hektikus fejlesztés/kiadás van érvényben, de már nem érdekel.
A Frugalware aranyos, rokonszenves, ütemesen jönnek a kiadások, de eléggé más mint a Fedora/CentOS vagy az Ubuntu. No meg ez a három Linux elég is nekem.
Igazi csalódás nem volt.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

( zdesigner | 2010. 04. 11., v – 17:03 )

Egyikben sem azok közül, amiket eddig használtam. Mindegyiktől tudtam, mit várhatok tőle, milyen csoport igényeit célozta meg és ilyen tekintetben mindegyik megfelelt a kitűzött céloknak.
Amiket hosszabb ideig használtam (nem virtuális gépen), az a Suse, a Debian, az Ubuntu és az Arch. Amiket rövidebb ideig, de nem volt rájuk panasz, az a Mandrake, a Slackware és a Fedora. Az én igényeimnek úgy nagy általánosságban az Arch felel meg, de ettől a többi még nem volt csalódás. Inkább úgy mondanám, hogy nem egyeztek az igényeim és a disztribúció céljai.
Lehet, hogy egyszer majd nem lesz fontos számomra, hogy a programok állandóan frissüljenek és ne kelljen a disztribúció kiadásait frissítgetni. Akkor majd más disztró lesz a favorit számomra.

( numen v | 2010. 04. 11., v – 17:26 )

SuSE: valami miatt elszállt, amikor a futó rendszeren virtuális gépben véletlenül elindítottam önmagát. Nagy csalódás volt, mi az, hogy ilyet nem kezel a ReiserFS? :P De azelőtt is volt már egy köröm vele, amikor a félig letöltve felcsatolt telepítőmédiáról frissítettem. Hogy-hogy nem azt se díjazta. Noigen, ekkortájt néztem meg, hogy mit nem bír ki a Linux, de nyugodtan megtettem, mert az adatok külön partíción voltak, és a gép meg dualboot volt.

utána Fedorára váltottam, Fedora 3. Egész jó rendszer volt, én szerettem. Addig, amíg ki nem jött a négyes, ami feltelepítve elég furán viselkedett, no igen, az az ő hibájuk volt, ez volt a csalódásom.
Akkor váltottam Ubuntura, azóta már X éve remekül szolgál, már Warty Warthog óta. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Nekem is a SUSE (aztán openSUSE) volt a csalódások csalódása.
Annak idején a 9.2Live volt az első Linux amit láttam és kipróbáltam. Megtetszett, így kerültem a Linux felhasználói táborába. Aztán egészen a 10.3-ig minden módozatot feltettem, majd pár hetes használat után feladtam. Egyre macerásabb lett kezelni. És csak azért próbáltam meg újra és újra, mert ez volt az első terjesztés. A 10.3 után pedig eldöntöttem: SUSE=sose (lesz a gépemen).

Ami a Fedora-t illeti a régi vacak Acer gépemen a 7-es volt a legjobb terjesztés - nem volt csalódás. A csalódás a saját hibám volt: februárban tettem fel, áprilisban lejárt a támogatása... aztán végülis a Mandriva 2008.1 Spring lett a favorit, támogatás lejárta óta pedig a Debian Lenny.

Valaki már írta, hogy saját magában csalódott... valahogy így vagyok én is.
Szerintem a Linux jó. Kedvelem.

----
Hol van a kígyónak farka? Minek annak az a nagy karkötő?

( vessy | 2010. 04. 11., v – 17:31 )

Hao:)
lassan 8 éve Mandrake/Mandriva a többi nekem kudarc volt..mondom nekem:DD

"olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó..!"

( bimlas | 2010. 04. 11., v – 18:21 )

Mindig is Debian-t használtam és nem csalódtam benne - talán azért, mert nincs más viszonyítási alapom. Persze, amit a legtöbben használnak (Ubuntu), abban csalódnak a legtöbben is, de ennek a szavazásnak így, ebben a formában semmi értelme, amíg nem tudjuk, hogy hányan használják az adott disztrót. Másfelől a csalódás mibenléte is sokrétű lehet: nem user-barát felület (ebben az átlag user esik áldozatul), vagy nem eléggé van a konzol támogatva. (jó, ez hülyeség, de itt pl. a nem-csak-user veszi zokon a dolgot) Minednképp illik meglesni a másik oldalt is, miszerint: "Milyen disztrót használasz?"
--
Azt akarom, hogy az emberek ne kényszerből tanuljanak, hanem azért, mert tudni akarnak.

( testerlnx | 2010. 04. 11., v – 18:43 )

2005 óta használok desktop-on különböző distro-kat, ma már csak Ubuntu-t, és 2001 óta szerveren, eddig nem csalódtam :) Üdv a savanyú uborkáknak!

( srrrgei | 2010. 04. 11., v – 19:01 )

Hát igen, az UHU nagyon ígéretes volt, kár hogy eltűnt.

( mrev | 2010. 04. 11., v – 20:14 )

Egyik jobb, mint a másik. De tényleg. Egyébként most jöttem rá, hogy Lennyn a gcc-nek nincs man oldala (?). Áthoztam egy Ubunturól.
--
CCC3

"Talán csak a magyar tükör hiányos. Mindegy, áthoztam Ubuntuból."

Nem mindegy hogy milyen tükröt használ az ember, debian féleségek esetén én mindig az osztrák vagy német mirror -okat szoktam javasolni.

********************
"Aki nem backupol az tehetsegtelen :-)"
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkins)
http://holo-media.hu

( amidabucu | 2010. 04. 11., v – 21:30 )

Ha az UHU-ról anno nem tudtam volna alapból, hogy milyen szar, akkor arra szavaztam. Így maradt a Sabayon. :)
[Az ubuntu ugyis azér vezet elől, mert biztos divat a felhsználóbarát disztrokat leszolni :D]

ha Ubuntus elvárásaid vannak, akkor valóban csalódás lehet, mert nem a userfriendliness a legfőbb szempont. a "csomagkezelés" ha lehet így nevezni egyáltalán, természetes hogy lassú, mivel szinte mindent forráskódból fordít. van ugyan grp, de az inkább arra való, hogy az kezdeti lépéseket felgyorsítsa.
a "reszelgetés" pedig szintén gentoo eredetű feature:)
a Gentoo/Sabayon nem pikkpakk out.of.box rendszer, hanem az a howto olvasgatós linux. tanulásra is ideális.
viszont imho a Sabayon a legjobb Gentoo livecd, installálásra ideális.

Szó sincs semmi Ubuntu preferálásról. Számomra egy linux disztroban az első legfontosabb tulajdonságokk között van az hogy legyen gyors, stabil, frissítésnél ne gájgyuljon be egy app se, jó csomagkazelő. Nos Sabayon-t én két gépen próbáltam ki: tetűlassú, végig valami bloated érzés fog el miközben használod. Hálózat dilizik. stb.stb. Pl. frissités ota login után wicd miatt jelszót kér, ha rosszat irok be, akk ujra kérdezi, ha jót akkor meg hibát dob.
(Most leptopon egy ubuntu, asztalin egy arch van és nagyon meg vagyok velük elégedve)

a Gentoo amolyan linuxos bsd rendszer. nem lehet egy kattal, vagy egy enterrel elintézni a frissítést. egy óvatlan gcc verzióváltással teljesen taccsra lehet tenni a rendszert. a te esetedben is hasonlóról lehetett szó. eléggé sokat kritizáltam a gentoot az utóbbi években és main desktopként is már Ubuntut használok. imho DRobbins korai távozása nagyon sokat ártott ennek a drisztribnek. de kellő idő ráfordítással stabil rendszer rakható össze vele. a forrásalapúság miatt pont az az egyik fő erénye, hogy használat során gyorsabb, kevesebb memóriát fogyaszt, mint egy general dirstrib. természetesen rosszul beállított use flagekkel eléggé el is lehet rontani. maga a "csomagtelepítés" természetesen lassú, mivel mindig mindent le kell fordítani, ami érthető okokból jóval több időt vesz igénybe, mint egy bináris csomag kitömörítése és az install scriptjeinek a lefuttatása.

az Archal szerintem megtaláltad az ideális Gentoo alternatívát. a későbbiekben sem fogsz benne csalódni.
remélem egyszer lesz egy épkézláb vezetése valamikor a Gentoonak mert ennél jobbat érdemelne.

Ok, szerintem is nagyon jo az Arch (pl 1-2 csomagot kellet telepítenem és 0 konfigolással már magátol ment a KMS).
De előbb én nem a Gentooról hanem az arra épülő Sabayonról beszéltem. :) Ott is inkább a frontendet használtam telepítésre, és valami kisebb dolog miatt szált el.

Tudom, mi lenne a sabayon. Tudom, mi az, hogy "forrásalapú". És nem, nem a csomagfordításra gondoltam, mikor azt írtam, hogy a csomagkezelés a lassú. Maga, amikor egy programot (binárisból) telepíteni akartam, a függőségeit ezer évig határozgatta meg. Nem, nem fordított semmit, csak próbálta kitalálni, hogy miket kell még pluszba felrakni. A lekérdezés is meglepően lassú volt.
Reszelgetés: nem ma jöttem le a falvédőről, majd' két évig egy LFS-t reszelgettem, és utána próbálgattam meg a Sabayon-t.

( nanto | 2010. 04. 11., v – 22:24 )

Nalam ubuntu es kubuntu kozt ment nagyon a vacilla. BlackpantherOS felhasznalobaratabb mint egy ubi. A susenak csak a yastjaban meg a zypperjeben csalodtam hatalmasat, fedorabol 9-et sokaig hasznaltam, de a tobbi az mind a telepites pillanatatol hatalmas csalodas volt, de még igy is ubuntu mellett tettem le a voksom. Az en igenyeimet jelenleg mar csak egy arch vagy egy gentoo tudja kielegiteni (slackware nem)

Aki csalodott az archban az lefogadom hyogy serverre hasznalta. Az arch desktop linux, hiaba tagadjak :D

Es a megiraskor tobbet vartam a Fedorara es a Novell SLE-re, foleg hogy valaki itt nemreg szidta az utobbit, hogy a gnome es a kde is lefagy alatta :D
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
I'm a Russian spambot

( T_chris | 2010. 04. 11., v – 22:48 )

Tisztelem Vector munkásságát, de a rendszere nem nekem való.
Pedig én próbáltam többször...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

( Yorirou | 2010. 04. 12., h – 00:16 )

Gentoo. Alig árnyéka annak a disztribúciónak, amit régen nagy megelégedéssel használtam.

( csarlee v | 2010. 04. 12., h – 07:11 )

Igazság szerint, csalódni még nem csalódtam egyikben sem....

( golgota | 2010. 04. 12., h – 10:05 )

meglep a Kubuntu gyenge szereplése..sokkal, de sokkal előrébb kellene állnia ezen a listán...megérdemelné :)

most vagy ilyen kevesen próbálták ki (rossz a híre ugye), vagy...ööö...nincs vagy :)

+1. En mint a szavazas iroja eredetileg ugy irtam a kerdest, hogy "Melyik disztribucioban csalodtal a legnagyobbat, avagy melyiket kerulod legmesszebbrol" csak most latom, hogy kicist megmodoroltak :D
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
I'm a Russian spambot

Te használtad valaha a kubuntut....jajj nem jó a kérdés...megpróbáltad valaha használni (használhatóvá tenni, működőképes állapotba reszelni)???

Világ életemben KDE-t használtam. A 3.5-el sokakat elhódítottam, hogy Linux-ot használjanak. No kipróbáltam a Kubuntu még 3.5-ös verzióját. Akkoriban még nem tudtam, hogy ezen sírjak e vagy röhögjek, amit sikerült nekik összebarmolni. Tulajdonképpen semmi sem működött és kimondottan csúnya volt.
Aztán jött a KDE4. Mivel debian-t használtam világ életemben, de abban nem volt, kipróbáltam a Kubuntu-t. A youtube-on levő videók (KDE4 és nem Kubuntu) nagyon meggyőzőek voltak. Jajj bár csak ne tettem volna. És azóta csak szarabb a helyzet.

Én szeretem a KDE-t. Szerintem desktop-ként mindent ver. De a Kubuntu az egy vicc. Legalábbis még mindig szeretném hinni, hogy annak szánták. Nem vagyok képes elhinni, hogy felnőtt emberek ezt komolyan gondolhatják.

Nekem 9.10 alatt a wifi mukodott. Inkabb az nem tetszett, ahogy ossze volt hanyva, elen a kdesudoval. Valamelyik verziomon a hangot nem lehetett kinemitani, valamelyik verzion az aoutmount nem mukodott sehogy (kdesudo-val rontottak el gyanusan) valamelyik verzion az intel driverrrel csak midnen 2. inditasnal volt 3d, etc.
--
"Majd nagyot fogok rohogni Bill, mikor en szoftvert arusitok, te meg meg kell hogy nyissad a Windows forraskodjat, mert elvesztettel egy ilyen rohelyesen egyertelmu fogadast" (90's)

Szintén a Kubuntu 7.10 óta használok wifit is, mivel a Hardy telepítője valamiért nem volt hajlandó elindulni, így fogtam és frissítettem Gutsyról _wifin_ keresztül. Azóta is folyamatosan használom a wifit, igaz csak nyílt és WEP-es kódolású hálózatokkal van dolgom.

Kubuntu 9.10 Karmic Koala | KDE 4.3.2 | Kernel 2.6.31-20-generic

Ha te mondod....mondjuk nem értem akkor, hogy hogy lehet ennyi kubuntu network-manager error a launchpad-en. Hozzáteszem, hogy természetesen ha elindítottad a kubuntu alatt a gnome-os nm-applet-et, akkor volt wifi. Vagy wicd-t is használhattál.
Sőt olyanba is belefutottam, hogy először fel kellett raknom a wicd-t, majd leszedni és akkor már működött a wifi (mind gnome, mind pedig kubuntu érintett volt a problémában), a hibajegy szerint valami python függőségi probléma volt.

Én WPA2-vel futottam ezekbe bele, de a jegyek szerint teljesen lényegtelen, hogy milyen a titkosítás.

( xobor | 2010. 04. 12., h – 10:44 )

Az utóbbi 10+ évben magamban csalódtam leginkább. :))) A környezetemben egyedül vagyok a linuxos "tudásommal" elég régóta, az első linuxom egy Új Alaplap mellékletben szállított S.U.S.E 6.2 volt, amit sok kísérletezés követett a mindenkori slackware és netbsd kiadásokkal. Minden lehetőségem megvolt a tanulásra és mégsem tudok megírni egy nyamvadt bash scriptet sem, pedig szerintem vannak jó 5leteim és ha elég keményen dolgoztam volna, azóta már akár saját disztrót is csinálhattam volna, valami ígéretes keletójrópai startuppal. Így 31 évesen nem kellene olyasmivel foglalkoznom, amit nem szeretek, és a frusztrációmat sem a hupon élném ki, hanem mondjuk annak/vagy bárminek hasznos tagja lehetnék.
_________________________
Linux for human lemmings

szep! :) tetszik, hogy nem minden ember okolja a korulmenyeket. nagyon intelligens hozaallas, gratulalok.
en is egyet ertek veled annyi elteressel, hogy en viszont azt csinalom amit szeretek mert ezt a problemat meg idejekoran felismertem es tamogattak is a tanulasban (akkor meg a szuleim mert ~11-12 evesen mas "tamogatod" nem nagyon lehet). ma mar ebbol elek es szivesen adom at a tudasom mas embereknek is. nyilvan szivesen is kapok mas emberektol. es ez igy van jol. nem szegyelljuk egymas elott ha valamiben a masik jobb vagy mi nem ertunk hozza es igy fejlodunk kozosen.

azert tudtam mondani megis egyet amiben csalodtam (elive) mert az ugy volt meghirdetve, hogy hudemultimedia csilli villi e17 kezelofeluelet es mekkora zsir.. es ehez kepest szethullik minden pontjan es szetfagynak az ablakai. de kulonosebben nem zavart mert remekul le tudtam gyalulni :)

( jschild | 2010. 04. 12., h – 10:44 )

Debiant, Ubuntut és Novell Süsüt használok, csalódni még nem csalódtam, persze vannak olykor nehézségek, de melyik disztróval nincsenek. :)

( lcsontos | 2010. 04. 12., h – 11:17 )

Eddig csak a Gentoo-ban csalódtam: kb. 6 év debian-ozás próbáltam váltani rá (4 évvel ezelőtt); használtam kb. egy hónapig, aztán egyik nap valami gixer adótott a GCC-vel és ennek következtében semmit nem tudtam telepíteni (magát a GCC-t sem). Sok időm akkor nem volt szarakodni a javítással, mert akkor írtam a diplomamunkámat, uh. visszaraktam a Debian-t.

Ezen kívül egyszer volt CentOS-el olyan szívásom, hogy áramszünet következtében megserült a filerendszer (reiserfs) és többet nem indult el, fsck se segített. Igaz nem közvetlenül a disztrib hibája, azóta a reiserfs-t kerülöm.

"Eddig csak a Gentoo-ban csalódtam: kb. 6 év debian-ozás próbáltam váltani rá (4 évvel ezelőtt); használtam kb. egy hónapig, aztán egyik nap valami gixer adótott a GCC-vel és ennek következtében semmit nem tudtam telepíteni (magát a GCC-t sem). Sok időm akkor nem volt szarakodni a javítással, mert akkor írtam a diplomamunkámat, uh. visszaraktam a Debian-t."

Gentoo -nál a gcc frissítésekről mindig kiadnak egy doksit, nem szabad ész nélkül nyomatni, mert ez történik (technikailag adja magát).

********************
"Aki nem backupol az tehetsegtelen :-)"
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkins)
http://holo-media.hu

( agolon | 2010. 04. 12., h – 13:22 )

A Mint az azt akarja jelenteni, hogy Mind?
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

( airwave | 2010. 04. 12., h – 15:16 )

Fedora - abszolút legroszabb, ellenségemnek se ajánlanám, utolso disztro, amit használnék, vagyis ha már csak ez lenne akkor nem is használnék Linuxot. Használhatatlan bugtenger szutyok, bloatware, ehhez képest Ubuntu egy ultralight disztró.

Amikben NEM csalódtam:

Amivel még egy win user is "elbírna" mindenféle szívás nélkul:
- Mandriva KDE
- Ubuntu Gnome

Valamivel kevésbé "felhasználóbarát?" de kisebb modositasokkal minden ok:
- Kubuntu
- OpenSuse KDE

Sok turkálással, de minden mukodik és stabil:
- Debian Gnome Stable.

Más disztrót nem próbáltam és nem is fogok, ennyi elég is volt. Most már csak Kubuntut használok, nekem ez tetszik leginkább. :D

Mármint konkrétan mi? Ezek a tapasztalataim, használtam tobbféle disztrót, idáig Fedora volt a legroszabb. Volt, hogy telepítés se sikerult, behalt már akozben, se hibauzenet semmi. Lemez-ellenorzes ok, lemezképfájl checksum ok természetesen. Ahhoz, hogy mennyire bloated az osszes tobbi disztróhoz képest elég megnézni a top-ot.

Kisebb csalódás volt OpenSuse is, az állítólagos mindentudó yast mégse bizonyult olyan jónak, wifi drivert manuálisan kellett telepíteni. Ugyanazon a gépen Ubuntu felkínálta a zárt driver telepítést egy katt és megvolt. :) Mandrivával se voltak gondok detto.

Debian KDE3 stable is teljesen korrekt.. De azert jelent valamnit, hogy a "bottom 3"-ban (ami valojaban top3) 2 arch-derivalt van (illetve az egyik maga az arch) a harmadik meg fizetos :P

Arch szerintem serverre amugy alkalmatlan, de ha ertesz hozza elegge, desktopon majdnem midnen szempontbol verhetetlen.

Fedorabol 9 ota egy se maradt fel napnal tovabb a gepemen es tenyleg nem tul lájtvéjt. De 9-et 8 honapig hasznaltam es a yum azert egy eleg jo csomagkezelo, jobb mint a zypper. Amivel nem voltam rajta kibekulve az a SELinux. Tobb Fedora telepitesemet is elkurta.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
I'm a Russian spambot

Na igen, azzal nyirtam ki 3 fedorat, hogy megprobaltam kikapcsolni :D Utana ujraindulni nem nagyon akart (9, 10, 11, de 9-essel legalabb csak 1 gepen fordult elo). Telepitojeben kerestem, hogy hol tudom kihagynia selinuxot, de roppantul idegesitett, hogy a yum hamarabb torolte volna magat mint azt a sz*rt. Meg ott jottem ra, hogy allergias vagyok a splash screenekre, foleg ha nem latom toluk a hibauzenetet.

A yumot mint csomagkezelot elismerem, bar apt es pacman emlekeim szerint gyorsabb, de azzal megvoltam elegedve ("yum --enablerepo=*rawhide* install kde*" pl mas distrokon missionosebb)

Egyebkent a Fedora rawhide kifejezetten tetszik, annak ellenere, hogy soha nem hasznalnam: valakinek a prealphat is tesztelnie kell :D

Ja es ez még mindig messze kisebb csalodas, mint amit ubuntu es kubuntu nyujtott, pedig volt miatta par almatlan ejszakam.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
I'm a Russian spambot

nem eltávolítani kell, hanem kikapcsolni: "/etc/selinux/config"-ban: "SELINUX=disabled", majd gép reboot
a splash screennél pedig meg kell nyomni az F2-t (vagy az F1-et, passz)
a yumnak egyik legjobb szolgáltatása, hogy lazán tudok kikapcsolt repóból adott csomagot kezelni
a rawhide-ot szoktam használni olyan gépen, ahol nem gáz, ha elkefélek valamit :-)

--
by Mikul@s

pont ezt csinaltam... Illetve ezt vmikor a selinux guijarol, de olyankor mukodott is... es a reboot mar nem futott le... nagyon nheezne talaltam meg az f1/f2t is es mindig selinux miatt akadt meg a boot
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
"Majd nagyot fogok rohogni Bill, mikor en szoftvert arusitok, te meg meg kell hogy nyissad a Windows forraskodjat, mert elvesztettel egy ilyen rohelyesen kis eselyu fogadast

Mosmtar rakerdez? Elegge ideje volt. En telepitettem parszor fedorat, de nem kerdezett ra egyszer se, es mindig pont rosszkor akartam kikapcsolni (tobbnyire KDE-t valasztottam azon 4-ből 4x halal minden kikapcs kiserlet)
--
"Majd nagyot fogok rohogni Bill, mikor en szoftvert arusitok, te meg meg kell hogy nyissad a Windows forraskodjat, mert elvesztettel egy ilyen rohelyesen egyertelmu fogadast" (90's)

"Fedora - abszolút legroszabb, ellenségemnek se ajánlanám, utolso disztro, amit használnék, vagyis ha már csak ez lenne akkor nem is használnék Linuxot. Használhatatlan bugtenger szutyok, bloatware, ehhez képest Ubuntu egy ultralight disztró."
Nem próbáltam, de kibaszott jót röhögtem ezen a dumádon! :DDDD

"jót röhögtem ezen"
ezt írhatta volna itt "egy bizonyos valaki" is, de gondolom földön hempergés közben nem éri el a billentyűzetet.

Egyébként nálam is az utolsók között van a Fedora, Gentoo, Debian amit használnék - de csak azért, mert még magasak nekem, mint nyúlnak a jászol.

Ezért a könnyű megoldást választottam, UHU-t használok.
A flashfplayer-t persze kézzel kell kiszerelnem az adobe-s tar.gz-ből a helyére, de ez nem panasz.

Szóval UHU-ban nem csalódtam, itt a második helyen van.

(Ennél is több szavazatot kapott a
"Csak az eredmény érdekel" disztro.) :))))))

Fedora azt hittem desktop disztro, szoval nem kene hogy pilotavizsgas legyen.
Debian-ban sincs szerintem semmi nehez, neha kicsit furcsa lehet hogy nehany alkalmazasnak maskepp van a configja, mint mas disztrokban (pureftpd... grrr... aki azt a configbejegyzesenkent fajlt toucholunk modszert kitalalta...), de a telepito is szep grafikus, kattingatva particionalsz, telepito felajanlja a grafikus rendszer telepiteset, csomagkezeloje gyorsan tanulhato, kenyelmes, logikus, szoval inkabb csak a Gentoo-t tartanam neheznek egy nem profi linuxbuheratornak.

UHU elegge kihalo allatfaj.

Tyrael

nem pilótavizsga, hanem nyelvvizsga - ezen kicsit meg is sértődtem a múltkor :))

ha nem csinálnak a fiúk valamit az UHU-val lassan eléri a Gentoo-t valamitmegcsinálni nehézségi szintjét számomra, és onnan könnyű lesz a váltás.

Az én felfogásom szerint viszont a Gentoo a felhasználóbarát.
Nem "beleafofádbatecsakneokoskodj-nézdatecsőtinkább" típusú, hanem olyan lesz amilyet akarok - mert szabad akarni (is).

------
...az igazi programozó szerint az "azt kapod amit látsz" elv éppen olyan hibás az editoroknál, mint a nőknél. Nem, az igazi programozó az "ezt akartad, hát nesze" editort szereti - bonyolultat, titokzatosat, veszélyeset...

szerk.

most látom, megyek tanulni Gentoo-t m34n-hez

"Egyébként nálam is az utolsók között van a Fedora, Gentoo, Debian amit használnék - de csak azért, mert még magasak nekem, mint nyúlnak a jászol"
ha te az a bitvadasz vagy, aki jó régen oly ügyesen "moddolta" a Newcomert, akkor ez egy kicsit meglep. persze más világ volt a Commodore és más a unix/linux. C64en remek bitvadász volt az a bitvadasz:)

sajnos nem én voltam

én csak odáig jutottam, hogy átírtam a turbo magnózó programot, hogy ne álljon meg minden programnál, hogy esetleg mégiscsak kell-e az amelyik nem kell, és átírtam egy verziót a "simon's basic" alá is (vagyis 8000H memória cím alá), mert az eredeti ugyanúgy közvetlen a BASIC-ROM/grafikus képernyő címe alá húzta be magát, mint a simon's.
és írtam egy jó kis puffertúlcsordulásos névvel ellátott szalagon tárolt progit, ami verify parancs esetén is oda töltődött be ahova én akartam és kérdezés nélkül elindult.
hát ez nem sok, annyi biztos :-)

( flimo | 2010. 04. 12., h – 17:03 )

Én az ubuntuban csalódtam, hogy míg 2-3 éve röhögve szaladgált a notebookomon, ma már ott tartunk, hogy a windows 7 köröket ver rá, 760 mega rammal, 1,6-os pentium-m procival.

Aztán a gentooban is csalódtam, anno azzal kezdtem 2003 környékén, és nem volt olyan program, ami ne lett volna benn portageben. Pár hónapja megint próbálgattam, de 3-4 progit sem találtam, és feladtam.

na ez a masik, amit sose ertettem. Aki eljut odaig, hogy Gentoot telepit, annak mi szuksege van 100%-ig kidolgozott repokra? Nehogymar gondot okozzon, hogy kezzel kell beirni hogy ./configure && make && su -c "make install", vagy neadjisten akar ebuildet is csinalhatsz. Nem is tudom mar kivel rohogtunk pont azon, hogy valaki siman felrakta a gentoot, es sirt a forumokon, hogy nincs benne vmi kedvenc open kartyajateka a portage-ban :D
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
I'm a Russian spambot

( u-dash v | 2010. 04. 12., h – 23:24 )

U-dash
----
Debian stable + e17
MSI MegaBook S271

( petrospolinakis | 2010. 04. 13., k – 09:10 )

hmmmm...Ha verziószámra is lehetne szavazni, akkor lenne értelme. Én legnagyobbat a 9.10-es Ubuntuban csalódtam, ellenben viszont a 9.04-es Ubuntu szerintem nagyon jól össze van rakva. Szóval nem írhatom le en bloc az egész Ubuntu-t, hanem Ubuntu, Ubuntu, de melyik?

Ubuntu előtt használtam még Debian unstablet, abban soha nem csalódtam, de már 7.04 óta Ubuntuzok, Debiant már jó rég nem próbáltam.

Ja, és még valamikor a múlt évezred vége fele Red Hattal kezdtem, meg Mandrake-be és Suse-ba is belekóstoltam. Azóta ezek ebben a formában már nem is léteznek, és teljesen megváltoztak!

A többieket meg sosem próbáltam, így nem is csalódhattam bennük...

(Ja, és Windows Vista, de az nem linux disztró...)

( taklertamas | 2010. 04. 16., p – 08:10 )

Hát végigolvastam ezt a szavazást, és lenne egy-két véleményem a fenti hozzászólásokkal kapcsolatban:

Aki szerint bloatware, és nem megy régi gépen a Linux:

De igen megy, sőt szalad, csak meg kell hozzá találni a megfelelő disztrót(Puppy, Slitaz, Lubuntu, Arch minimal installal+openbox, Debian minimal install+openbox, Crunchbang, satöbbi, tele van a disztróváccs velük, meg a net)

Csalódásaim:

Kellemes:

Crunchbang:

Annak ellenére, hogy egy lepucolt Ubuntuból indult, nagyon jól használható a hétköznapi életben is, nekem a Dell laposomon nagyon jól felismert mindent. Emellett a Crunchbang köré fonódott közösség és maga a Crunchbang a minimalista szemléletével, észrevétlenül belevitt a terminálparancsok, Luascriptek és a Python világába. Nagyon addiktív!

Mint:

Először azt gondoltam magamban: megint egy Ubuklón, aztán elkezdtem használni, és rájötem, hogy az a pár "mint" -szócskával kezdődő saját fejlesztés mennyire át tud alakítani egy Ubuntu alapú disztrót.
Amikor még nem volt az Ubuntu software center, akkor már rég létezett a Mintinstall, amiben kis képernyőképekkel és leírásokkal informálódhattunk a letöltendő szoftverrel kapcsolatban. Tetszik a Mintupload is, meg a Mintmenu is egy nagyon jó alternatívája a KDE4 menüjének Gnome alatt.
A barátnőm gépén is Mint van és szereti.

Kellemetlen csalódás:

UHU:

Nagyon örültem, hogy volt egy magyar fejlesztés, és már olyan utópisztikus gondolataim is támadtak anno, hogy az UHU összefoghatna az Albacomppal, és akár lehetne egy magyar vállalat, ahol együtt születik a hardver és a célszoftver. De sajnos nem így történt. Sajnálom az UHUt. 5-6 éve
amikor még offline voltam, és csak a főiskolán az unokatestvéremnél tudtam leszedni Linux Live cd-t, vagy a haveromtól szerezni, akkor az egyik informatikai magazin mellékleteként érkezett egy UHU 1.0.
Volt akkor pár próbálkozásom már red hattel, meg suse-val, de az UHU volt akkor az egyetlen, amelyik offline telepítéssel szinte minden hardvert felismert a régi gépemben (kivéve a videókártyát, de arra meg ott volt a vesa).
Szóval sajnálom az UHUt.

Végezetül annyit, hogy szerintem manapság dúskálunk a lehetőségekben, és lehet úgy választani, hogy ne kelljen csalódni.

http://taklertamas.blogspot.com http://taklertamas.deviantart.com/

Dell Studio 15 + az épp aktuális disztró amit használok... :-D

A szavazas gyoztese szerintem is egyertelmuen a Mint. Utana jonnek az arch es derivaltja a Chakra, mert azt csak nem hasznaljak annyian, de meglep a Novell SLE jol szereplese is. De a Mint azert gyoztes, mert az ugy uszta meg 4 szavazattal (csalodas), hogy distrowatch szerint a 3. legnezettebb lap a minté (ubuntu meg fedora joval tobbet kapott), de mar valamikor meg is elozte egyszer az ubuntut is ott. Meg amit mondtal, hogy K menuszeru gnome alatt, egy olyanert fel eve a fel kezemet odaadtam volna (de mostmar nem valtok archrol, de masnak a mintet fogom innentol javasolni)
--
"Majd nagyot fogok rohogni Bill, mikor en szoftvert arusitok, te meg meg kell hogy nyissad a Windows forraskodjat, mert elvesztettel egy ilyen rohelyesen egyertelmu fogadast" (90's)

( battila | 2010. 04. 16., p – 09:58 )

Valojaban nem csalodtam egyikben sem. Van amelyikhez jobban ertek, masikhoz kevesbbe.
Az, hogy kiprobaltam es nem tetszett az nem jelenti azt, hgoy csalodtam benne.
Fel lehetett oket telepiteni, mukodtek, mindegyiknek mas az erossege:
Slackware, Suse, Redhat, Centos, Ubundut, Debian.

( ssikiss | 2010. 04. 21., sze – 11:41 )

Váltottam Fedóráról, mert gyakorlatilag megoldhatatlan a sok pöcsölés miatt a gyári ATI 3D gyorsítás vele - pedig nekem kell -, és meguntam, hogy időről időre felbukkan valahol egy-egy apró, de idegesítő bug. Nagyon szerettem pedig, a kezdetektől Red Hat vonalat használtam.
(Salak lett)